Spanyolország és Románia kullog az európai olvasási-könyvfogyasztási statisztikák végén, annak ellenére, hogy a könyvkiadás ezekben az országokban is pörög. Összetett magyarázata van annak, miért változnak az olvasási szokások Európa különböző régióiban. Van, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak a rendszeres könyvvásárlást, máshol „lenevelték” a fiatalokat az olvasásról. A riasztó trendek megállítására és megfordítására több európai kezdeményezés is indult.

Úszni a betűárban

Amikor befejezek egy könyvet, azonnal veszek egy másikat”

– mondja Mario, a 24 éves férfi, aki a piackutatóként dolgozik a „keveset olvasók” országában, Spanyolországban. Annak ellenére rosszak itt a statisztikák, hogy a madridi utcákat beborító rózsák között egymást érik a könyvárusok, rendszeres nyilvános program errefelé az író-olvasó találkozó, a könyvkiadók pedig nem állnak le, folyamatosan termelnek. Ez különösen szembetűnő György napján, április 24-én, a könyvek világnapján szervezett nagyszabású rendezvényeken.

Mario azt meséli, hogy egyre többet olvas mostanában, mert egyre több időt tölt tömegközlekedési eszközökön. A képernyőidőt papírra cserélte, és naponta legalább egy órát szentel új hobbijának. Helena vele egykorú mérnök, aki saját bevallása szerint évente körülbelül 200 eurót költ nyomtatott kiadványokra. „Általában kihasználom az olyan alkalmakat, mint a születésnapom. Könyveket kérek ajándékba a barátaimtól, családtagjaimtól, tudatában vagyok annak, mennyibe kerül egy kötet” – teszi hozzá. Az elmúlt egy évben több mint 15 könyvet olvasott el. Nem tartja számon a pontos számot, nem a mennyiség a fontos neki, hanem a folyamatos betűfogyasztás.

A Conecta társadalomkutató cég felmérése szerint a szabadidejükben olvasó emberek közel kétharmada annyit olvas Spanyolországban, mint Mario és Helena. Az elmúlt évtizedben az Ibériai-félszigeten a gyakori, azaz a naponta vagy hetente olvasók száma 4,8 százalékkal emelkedett, bár az utóbbi esztendőkben stabil maradt. Eközben a nem olvasó népesség – valamivel több mint minden harmadik spanyol állampolgár – változatlan maradt a tavalyi felmérés adatai szerint.

Egy nő könyvet olvas a spanyol tengerparton.

Jérôme Leblois / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

A nőké és a fiataloké a könyvjövő

Az európai trendekhez hasonlóan az olvasó nők aránya a magasabb Spanyolországban, ők teszik ki a tábor majdnem 70 százalékát. A rendszeresen olvasók 74 százaléka 14 és 24 év közötti: csaknem felük nyomtatott könyveket vásárol. E két csoport körében felülreprezentáltak a városi lakosok, a magasan képzettek – és hasonló kép rajzolódott ki az EU tagállamainak többségében is.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint a lakosság 10 százaléka olvas rendszeresen könyvet. Ehhez hasonló az arány Németországban és Nagy-Britanniában is. A statisztikák szerint több magyar vesz rendszeresen könyvet, mint olasz, holland vagy belga, viszont kevesebb mint luxemburgi és görög. A szlovákiaiak költenek a legtöbbet könyvekre a friss adatok szerint. 2021-ben a háztatások költségvetésének majdnem 2 százalékát költötték északi szomszédaink könyvekre és nyomtatott kiadványokra. Szlovákiát Horvátország (1,8 százalék), Norvégia (1,6 százalék) és Németország (1,5 százalék) követi; míg Spanyolország, Görögország és Románia jelentősen lemarad az ilyen irányú kiadásokban (0,5 százalék). Egy átlagos európai háztartás bevételeinek 1,1 százalékát fordítja könyvre.

Az Eurostat egy másik, 2022-es felmérése szerint fontos figyelembe venni, hogy továbbra is kétszer annyian (az európaiak 14 százaléka) költenek az Európai Unióban nyomtatott könyvekre, kiadványokra, magazinokra, mint azok digitális megfelelőire.

A világjárvány következtében 2020 óta nemcsak a könyvekre fordított költségvetés változott Európában, hanem a könyvek beszerzésének módja is. Az Eurostat által közzétett adatok azt alapján tavaly a svájciak vásárolták a legtöbb digitális könyvet, magazint és újságot – a lakosság 25,7 százaléka. Utánuk Hollandia (23,5 százalék) és Norvégia (22,7 százalék) következik.

Minőségi olvasás vs. könyvárak

Az irodalomra fordított pénz értéke nem egyenesen arányos az olvasásra fordított idővel. Magyarország például kifejezetten jól áll az irodalmi könyvek kiadása, terjesztése terén; az évente megjelenő kötetek harmada irodalmi mű a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének adata szerint. Az ismeretterjesztő és művészeti könyvek az évente megjelentetett címek 20 százalékát teszik ki. A legtöbb kötet épp a koronavírus-világjárvány évében került ki a nyomdákból: összesen 28 millió példány abban az országban, ahol a lakosság száma nem éri el a tízmillió főt.  

Görögország olvasási adatai riasztó társadalmi különbségekre utalnak, a tagállam a megvásárolt könyvek számát tekintve az európai átlag alatt van. Ennek ellenére csak a lakosság 35 százaléka nyilatkozott úgy a Nikosz Panagiotopulosz szociológus (Athéni nemzeti Kapodisztriai Egyetem)  és a Metron Analysis közvélemény-kutató cég által készített felmérés alatt, hogy egyáltalán nem olvas könyveket. A 32 éves görög Akis ebbe a 35 százalékba tartozik: „Csodálom az olvasó embereket, nekem nincs türelmem. De én nem maradok le semmiről, mert filmeket nézek és az interneten töltöm az időt.”

Az olvasás számára még menthető 65 százalék viszont évente legalább egy könyvet elolvas. Görögország kevés kötet fogy a könyvesboltokban, ennek ellenére az európai kultúra bölcsője még mindig az olvasók országának számít. A lakosság 19 százaléka legalább egy-két könyvet elolvas évente, 15 százaléka háromig-ötig meg sem áll, 14 százalék ötöt-kilencet fogyaszt el ennyi idő alatt. 17 százalék pedig azt állítja, évente több mint tíz könyvet fal fel.

A látogatók az ausztriai Nemzeti Könyvtár Prunksaal-ban.

Emmanuele Contini / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Olaszországban is emelkednek a számok, legalábbis ami az elolvasott könyvekét illeti. Az Olasz Kiadók Szövetségének (Istat) legfrissebb felmérése szerint a 15 és 74 év közötti olaszok 74 százaléka olvasott legalább egy könyvet az elmúlt egy évben. 2019-ben, a pandémiát megelőző időszakban még 68 százalék volt ez az arány.

Az Istat adatai szerint azonban ez a növekedés nem jelenti azt, hogy a több könyvet több olvasó is olvassa.  A legutóbbi, 2022-es jelentés szerint a legalább hetente olvasó olaszok aránya 67 százalékon stagnál, pedig 2019-ben még 72 százalék volt.

E-könyvek és szamárfül

„Bár néha jobban kedvelem a bevásárlóközpontokat, igyekszem mindig a környékbeli könyvesboltokba járni” – mondja Mario. Hozzá hasonlóan sokan elkötelezettek a kis könyvesboltok és a papírformátum támogatása mellett. Ő amiatt, hogy a tömegközlekedési eszközökön kényelmesen olvashasson, a papírkötéses formátumot részesíti előnyben, nem is gondolkodik a digitális átálláson.

A digitális olvasás azonban ma már megkerülhetetlen valóság, olyan világméretű trend, amely az olvasási szokásokat is alapvetően átalakítja

Az olaszok szeretik a papír illatát (a papírkönyv máig a legnépszerűbb, az olvasók 69,8 százaléka 2022-ben kizárólag ezt választotta), ennek ellenére a digitális olvasás is megszokottá válik. Az olasz olvasók 12,4 százaléka kizárólag e-könyveket olvas. A hangoskönyvek a népszerűsítő kampányok és a technológiai fejlesztések, beruházások ellenére még nem terjedtek el.

A közkönyvtárakon múlik az új generáció

„Nem hiszem, hogy bárkit is olvasásra kellene kényszeríteni, de én egészen kis kortól  a könyvek fogyasztására nevelném a gyerekeket” – mondja Mario. Európa szerte általános vélekedés, hogy az oktatási rendszer feladata az olvasás népszerűségének megőrzése. Mégis, Európa egyes részein ezt a feladatot más közintézményeknek, például a könyvtárak vállalják magukra. Csehországban például a köz- és a magánintézmények is kulcsszerepet játszanak a „könyvmoly-nevelésben”. Egyrészt a könyvtárosok, a költségvetési keretből támogatott köz- és városi könyvtárak szövetsége is ezen dolgozik, másrészt, olyan alapítványok is beszállnak a munkába, mint az Olvasás Segít Alapítvány. Ezek a civil szervezetek állami finanszírozásra, magántámogatásra és mikroadományokra is számíthatnak.

Számos rendezvény segíti és ösztönzi a fiatalokat az olvasásra: várják a csatlakozókat a  Gyermekkönyvnapon, az Éjszaka Andersennel rendezvényen, nekik szól a Március – a könyvek hónapja című eseménysorozat is. Szintén a fiatal és gyerekkorú olvasókat szólítja meg az Olvasócsoportok nagy októbere. Csehországban 12 ezer közkönyvtár működik, vagyis egy-egy könyvtári állományon ezer cseh állampolgár osztozik.

Mathieu Thomasset / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Az olasz kormány az elmúlt tíz évben számos kezdeményezést indított az olvasás népszerűsítésére és a kiadói ágazat támogatására. Ezek közé tartozik az Il Maggio dei Libri (A könyvek májusa) és az Io Leggo Perché… (Azért olvasok, mert…) rendezvénysorozat. Bevonják a munkába az iskolákat, a könyvtárakat és a kulturális egyesületeket is.

Görögországban nincs annyi elérhető közkönyvtár, mint ahányra igény lenne. A Gutenberg történelmi kiadó vezetője, Kosztasz Dardanosz Athénban él és dolgozik. „Görögország számos próbálkozás ellenére sem rendelkezik olyan szervezett könyvtári hálózattal, amely lehetővé tenné, hogy minden gyermek már kiskorától kezdve közel kerüljön a könyvekhez” – panaszolja. A könyvtári hálózat hiánya miatt a görög gyerekek esélyegyenlőtlenséggel küzdenek, sokuknak esélye sincs alapműveltségre szert tenni, amikor könyvvásárlásra nincs pénz. Ez pedig – hangsúlyozza Kosztasz Dardanosz –nem pusztán azt jelenti, hogy hiányos lesz a műveltségük, de azt is, hogy alultájékozott, nem kellően képzett emberekként hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon. 

Mindennapi betevő könyv

Az élelmiszer- és energiaárak jelentősen megnőttek Európa-szerte az elmúlt években, a könyvpiacon azonban nem volt hasonló árrobbanás. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerint, az általános fogyasztói árak 2019 óta 23,8 százalékkal emelkedtek, a könyveké viszont csak 12,4 százalékkal nőtt, vagyis lassabb ütemben emelkedik, mint más fogyasztási cikkeké.

Ez az egyik magyarázata annak, hogy az európai olvasási- és könyvkiadási számok a gazdasági válság ellenére is bizakodásra adnak okot. Olaszország Istat adatai szerint 2022-ben több mint 1 százalékkal nőtt a kiadott új könyvcímek száma, a példányszám növekedése pedig majdnem 2 százalékos. A várakozásokkal ellentétben a digitális forradalom nem söpörte el az olvasás szeretetét, és hiába magas az infláció, a kultúra iránti igény – egyelőre, úgy tűnik – annál is magasabb.

Azt, hogy a kulturális határok legyőzhetőek, jól példázzák a romániai adatok. Bár Európa keleti határvidékén a spanyolországihoz hasonlóan rosszak a statisztikák, 11 millió román állampolgár (a 19 millióból) egyetlen kötetet sem vett kézbe az elmúlt egy évben, a regionális eltérések nagyon nagyok. Az olvasók 70 százaléka az ország fővárosában és nyugati megyéiben él: ott, ahol magas a kisebbségiek aránya is. A nyugati megyékben működő olvasásnépszerűsítő programokat a román állam mellett magyar köz- és magánalapítványok is támogatják, és egyre több az interetnikus olvasónevelő-kezdeményezés is. Erdély-szerte közös felolvasásokat tartanak iskolák, kulturális központok a román és a magyar kultúra napján is, a zenei és ifjúsági fesztiválok rendszeres programjává váltak a zenei koncertek mellett a kötetbemutatók. Ám ott, ahol nincs kiemelt támogatás, elérhető könyvpiac és pláne közkönyvtár-hálózat, gyakorlatilag elfelejtettek olvasni az emberek. Összehasonlításul: míg Csehországban ezer emberre jut egy közkönyvtár, addig Romániában háromezren osztoznak egy ilyen intézményen.

A cikk a Pulse projekt keretében készült, Szerzők: Ana Somavilla (El Confidencial, Spanyolország), Dina Daskalopoulou (Efsyn, Görögország), Petr Jedlička (Denik Referendum, Cseh Köztársaság), Angelica Migliorisi (Il Sole 24 Ore), Folk György (HVG-EUrologus), Parászka Boróka (HVG)

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP