Nem otthagyjuk, hanem elfoglaljuk Brüsszelt. A magyar uniós elnökségnek ezért az lesz a fő üzenete, hogy képviselje a saját eszméit, és győzzön meg egyre több országot és előbb-utóbb úgy nézzen ki Brüsszel és Európa, mint mi – mondta Orbán Viktor a Mandiner podcastjának adott exkluzív interjújában. A közel egyórás beszélgetésben szóba került Ukrajna, az uniós pénzek, de még Szoboszlai Dominik és az Orbán-család karácsonyi készülődése is.

A műsorvezetők rögtön az elején arra kérdeztek rá, mit szól ahhoz a miniszterelnök, hogy a Politico összeállításában „az idei év ünneprontójának” nevezte ki.

„Ha rossz a buli, az ünneprontó ember hasznos” – viccelődött a kormányfő, aki rögtön helyre is tette a legbefolyásosabb brüsszeli lapot. Szerinte a Politicót nem Európából szerkesztik, hanem „Európán kívüli nagypolitikai szereplő véleményét tükrözi az európai politikáról”. (A műsorvezetők itt jelezték, hogy nyilvánvalóan az Egyesült Államokról van szó.)

Orbán tagadta azt az értesülést is, hogy Magyarország az uniós vétóval akarta megszerezni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s forrásokat. Szerinte egyetlen olyan eset sem volt, amikor Magyarország álláspontját az határozta volna meg, hogy kapnak-e uniós forrásokat, vagy sem. (Ehhez képest Orbán Balázs a Bloombergnek azt mondta, hogy a magyar kormány hajlandó feloldani a vétóját az Ukrajnának szánt uniós támogatás ügyében, ha Magyarország megkapja az összes befagyasztott uniós támogatást – a szerk.)

„Vannak pénzügyi kérdések és alkuk, meg vannak szakpolitikai és elvi jelentőségű ügyek, ezeket nem szabad összekeverni, én sosem követtem el ezt a hibát” – szögezte le Orbán.

Az uniós források feloldásáról úgy fogalmazott: "hisszük, ha látjuk". Szerinte Magyarország minden feltételt kitárgyalt és teljesített, így nekünk már nincs tennivalónk az uniós pénzért.

Orbán Balázs: A kormány hajlandó elállni az ukrajnai támogatás vétójától, ha az EU feloldja a befagyasztott magyar pénzeket

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint Ukrajna és Magyarország uniós finanszírozásának kérdése összekapcsolható.

A beszélgetés alatt szóba került a véletlen argentin találkozó is Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ezt a miniszterelnök nem nevezné tárgyalási helyzetnek, de mint fogalmazott, az ukrán vezetőnek volt mondanivalója, ő pedig válaszolt. Az ukrán kisebbségi törvény módosításához azonban nem fűz túl nagy reményeket, a magyar kormány ugyanis azt akarja, hogy 2015-ös a törvényt adják vissza, ne újat csináljanak.

Széllel szemben

Brüsszelben csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, ahol a tervek szerint döntenének az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Erre azonban kevés az esély, mert Orbán az interjúban is leszögezte, hogy erről szó sem lehet.

„Az EU szörnyű hibát készül elkövetni, és meg kell őket ebben akadályozni, akkor is, ha 26 tagállam akarja” – tette hozzá.

A magyar miniszterelnök a hibát abban látja, hogy miközben a tagság egy olyan eljárás, aminek világosan szabályozott keretei vannak, és feltételeket kell hozzá teljesíteni, az unió most szakítani akar ezzel a gyakorlattal, és geostratégiai kérdéssé teszi.

„Ukrajna nincs abban az állapotban, hogy meg lehessen kezdeni velük a tárgyalásokat. Fel sem mértük, hogy ezzel milyen károkat okozunk magunknak” – mondta Orbán, aki megismételte, hogy inkább szerződést kellene kötni velük, ahol rögzítenék, hogy milyen támogatást kapnak.

Orbánt azt sem érdekli, ha ezzel az álláspontjával az összes uniós tagállammal szembemegy, mert sosem volt ambíciója, hogy „jókedvre derítsem az urakat és hölgyeket az uniós asztalnál”.

A kormányfő továbbra is úgy látja, hogy Ukrajna vesztésre áll a háborúban, ehhez képest a Nyugatnak az volt az egyetlen stratégiája, hogyan segítsék hozzá az ukránokat a győzelemhez. Azt azonban ő is elismeri, hogy Ukrajnát

minden nemzetközi jog és emberi normával ellentétesen az oroszok lerohanták, megtámadtak, nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyva katonai hídfőállásokat alakítottak ki egy másik szuverén ország területén”.

Az eddigi terv Orbán szerint az volt, hogy annyi támogatást adnak Ukrajnának, amennyire csak szükség van, így legyőzhetik az oroszokat, ami válságot indít, a támadásra parancsot adó orosz elnök belpolitikai bajba kerül, lesz egy új vezetés Moszkvában, és velük majd kötünk békét. Ez azonban nem működött, Ukrajna nem fog nyerni a frontvonalon.

„Nekem mindig az volt a véleményem, hogy ehhez csoda kellene” – mondta Orbán, aki szerint a magyar vezetés már az elején megmondta, hogy túl nagy a kockázat. Ezt ugyan már mások is belátják, B terv azonban nincs, és mindenki tologatja a felelősséget. Tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, mert sokan nem is tudják, de „ez olyan durva és véres háború, mint ami az I. és II. világháború volt”.

A magyar miniszterelnök azt sem érti, miért ne találkozhatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ő úgy látja, hogy a nyugatiak teljesen félreértik a nemzetközi politikát, amikor azt gondolják, hogy a vele való nem találkozás morális tartalmat hordoz. Putyinnak ettől nem lesznek álmatlan éjszakái.

„Hacsak valami egészen elképesztő ok nincs rá, találkozni kell” – mondta Orbán, aki szerint majd ő eldönti, hogy ezt megteszi-e.

Putyin mellett az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozójáról kérdezték. Orbán itt már szerényebb volt, szerinte tisztában kell lenni a realitásokkal, hiszen Franciaország egy 64 milliós atomhatalom, Magyarország így nem azonos súlyú partner, viszont mindkettőjüknek van közös szerelme és problémája: Európa. Orbán ugyanis úgy látja, hogy jelenleg Európában ő és Macron az, akinek nem kell küzdeni a politikai túlélésért, így marad idejük másra, tudnak víziókról és nagy összefüggésekről beszélni.

Igaz, ebben nem mindig értenek egyet, mert Macron „másfajta gyógyszert ajánl Európa betegségére”.

Ő egy modern, progresszív liberális Európát lát, én pedig keresztény megújulásban hiszek”

– magyarázta a miniszterelnök.

Az interjúban természetesen szó esett a kedden elfogadott szuverenitási törvényről (Orbán a felvételről ment megszavazni azt a Parlamentbe), erre a kormányfő szerint azért volt szükség, hogy betömjék a hézagokat a jogrendszerben, melyeken keresztül „2022-ben begurították a dollárokat, és ezzel eltéríthették volna a magyar emberek akaratát baloldali irányba”.

Nem a magyar miniszterelnökről lenne szó, ha nem fejtette volna ki többször, mekkora csata és nyílt harc zajlik jelenleg a világban, ahol Magyarország Dávidként áll szembe Góliáttal. Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élére pedig azért nem támogatja, mert „nem evett meszet”, ez nem olyan öt év volt Brüsszelben, amiből újrázni szeretne.

Orbán annyit a magyar önkormányzati választásokról is elárult, hogy

márciusban nevezik meg a Fidesz főpolgármester-jelöltjét.

Budapestet azonban egyáltalán nem engedték el, harcolni fognak érte, már csak azért is, mert a fővárosban is a Fidesz–KDNP-szövetségnek a legmagasabb a támogatottsága a pártok közül.

És ha már Orbán, az interjú végén sportól is szó esett. Azt a miniszterelnök sem tagadta, hogy nagyon sokat költenek a sportra, ami mögött elsősorban „szülői meggyőződés” van. A fiatalokra ugyanis a modern világ nagy veszélyeket rejt a kütyüktől a pornón keresztül az elmagányosodásig, a szülőknek így nagyon nehéz a dolga, és segítségre van szükségük.

„Az egyik ilyen segítség, amit az állam adhat, az a sport: be lehet adni a gyereket, edző van vele, kemény kézzel bánnak vele, elvárások vannak, csapatban kell dolgozni, és kifejleszti a képességeket, hogy utána sikeres és boldog ember legyél” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mikor találkozik Szoboszlai Dominikkal, Orbán azt mondta, inkább „az a kérdés, ő mikor hajlandó velem találkozni”.

„Diszkrét viszonyom van Szoboszlai Dominikkal, de ő a király, magyar miniszterelnökök jönnek-mennek, de a Liverpoolban kevesen játszottak Magyarország polgárai közül” – mondta.

Az Orbán-család karácsonyáról pedig annyit árult el, ennyi gyerekkel az a legfontosabb, hogy túl kell élni, de a végén azért minden összeáll. Mindenkinek megvan a dolga, „a kemencét nekem kell befűteni” – fejezte be a családi történetet a miniszterelnök.