szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Igény mondjuk lett volna rá, ám a Magyarságkutató Intézetnél dolgozó Borvendég Zsuzsanna történész eltávolítását Csák János tárcájának közbelépése megakadályozta.

Európai parlamenti választások
Várható-e politikai fordulat az Európai Parlamentben? Megerősödhet-e a szélsőjobboldal? Ki az úr a magyarországi ellenzéki térfélen? Van-e esélyük a kisebb pártoknak? Június 9-én 21 képviselőt juttathatunk be az uniós törvényhozásba újabb öt évre - a pártok és jelöltek esélyeit és az EP-választások eredményeit cikksorozatunkban követhetik.
Friss cikkek a témában

A közvéleménykutatások szerint a Mi Hazánk legalább egy képviselőt bejuttat majd a június 9-i választásokon az Európai Parlamentbe, és bár a párt listájának első két helyét Toroczkai László és Dúró Dóra foglalják el, ugyanakkor mindketten jelezték már, hogy nem veszik fel a mandátumukat, így a lista harmadik helyén álló Borvendég Zsuzsanna történész minden valószínűség szerint a szélsőjobboldali párt brüsszeli képviselője lesz.

Mint azt korábban megírtuk, Tarr Zoltán református lelkészt jóformán azonnal kirúgták az állami állásából, miután felszólalt Magyar Péter egyik tüntetésen, ám a Válasz Online értesülései szerint ettől Borvendég Zsuzsannának nem kell tartania, ugyanis hiába számít most már ellenzéki politikusnak, az állása, legalábbis a választásokig biztosnak tűnik.

Nem mintha nem merült volna fel a történész munkahelyén, a Kásler Miklós főigazgatósága alatt működő Magyarságkutató Központnál az eltávolításának ötlete, ám ebből a portál tudomása szerint azért nem lett semmi, mert Borvendég védelmében a fenntartótól, a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól szóltak le.

Kásler szalonképessé tenné a Magyarságkutatót, de ennek talán épp ő az akadálya

A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.

Az értesülést ugyanakkor sem a tárca, sem a Magyarságkutató nem erősítette meg a lapnak, más kérdés, hogy ilyesmit annyira nem is szokás az érintettek részéről megerősíteni. Adja magát tehát a kérdés, hogy miért minősülhet az utóbbi időkben magának visszafogott kormánykritikát is megengedő Borvendég Zsuzsanna védett személynek?

A történészről érdemes tudni, hogy az Impexek kora című könyvét korábban még maga Orbán Viktor is több alkalommal ajánlotta olvasnivalónak a fideszes politikusok és kormánytagok számára. Borvendég ezen műve a Kádár-korszak utolsó szakaszában megélénkült, a magyar állami monopóliumok (impexek) által a nyugati világgal folytatott kereskedelmi akciók történetét beszéli el. Persze ez nem csak tisztán kereskedelmi ügylet volt, ezeket a cégeket a kommunista vezetés gyakran titkosszolgálati műveletekre is felhasználta, miközben nem épp legális úton a vállalatok vezetői hatalmas vagyonokat tudtak külföldi számlákon felhalmozni.

Borvendég ezen könyve általában véve is elismeréssel fogadtatott nemcsak Orbánék, de a történésszakma részéről is, noha a módszertani megközelítéseinek fonákságaira is többen rámutattak.

„A szerző többnyire nem idézi, hanem elmeséli és értelmezi forrásait. Eközben gyakran nem bizonyít, hanem valószínűsít dolgokat” – írta recenziójában Laki Mihály közgazdász. Stefano Bottoni történész pedig (érdemei elismerése mellett) arra jutott, hogy Az „impexek” korát „ma inkább úgy olvassuk, mint egy krimit”, amelyben „túl könnyen azonosulunk a kapzsi és erkölcstelen külkereskedőkre vadászó derék rendőreinkkel”.

A kutatási területének megfelelően Borvendég sokáig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál dolgozott, ám 2019-ben otthagyta az intézetet, nem utolsósorban a megszaporodó aktuálpolitikai kiszólásai következtében. Ezek persze a kormánypropaganda kereteit nem nagyon feszítették szét, hiszen leginkább a Magyar Hírlapban futó cikksorozatából fel-felbukkanó sorosozások formájában manifesztálódtak.

A következetesen pártpolitika-mentes ÁBTL-nél viszont ez már sok lehetett, így Borvendég átigazolt a kormánypropaganda terjesztésével kapcsolatban lényegesen megértőbb Magyarságkutató Központhoz. A könyveinek a kiadója meg úgyszintén nagyjából ekkortól kezdve az azóta – a pandémia alatti oltásszkeptikus nézetei miatt – szintén a Mi Hazánk holdudvarába átsodródott Szakács Árpád lett.

Borvendég személye a portál szerint bizonyíték arra, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk szellemi hátországa lényegében szétválaszthatatlan, ezt igazolja az is, hogy a párt Fekete Istvánról elnevezett szabadegyetemén olyan emblematikus figurák kíséretében tart előadást, mint például a Magyar Hírlapban rendszeresen publikáló és a Hírt Tv-n műsort vezető Bogár László közgazdász.

A történész ráadásul ellenzéki politikusként is lényegében a Fidesznek tökéletesen profilba vágó problémákat nevezett meg, amik ellen Brüsszelben harcolni kíván, ezek a woke, a cancel culture és az LMBTQ. Gyakorlatilag az egyetlen igazán látható pont, amiben eltér a kormánypárttól, hogy keményebb fellépést sürget az ukránokkal szemben, bár igaz, hogy azt is kijelentette, hogy ha bejut az EP-be, nem akar egy pártcsaládban politizálni a Fidesszel.

(Képünkön Borvendég Zsuzsanna beszél a Mi Hazánk gyűlésén 2024.03.15-én, Budapesten)