szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jan Lipavsky szerint naivitás azt gondolni, hogy az oroszok győzelmük esetén megállnának az ukrán határnál.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

„A cseh társadalom nagy része kritikusan áll Orbán Viktor kormányához. Ugyanakkor valószínűleg találna olyan embert is, aki azt mondaná, hogy jónak tartja a magyar kormány politikáját, példaként pedig a szuverenitás védelmét hozná” – válaszolta a 444.hu-nak adott interjúban Jan Lipavsky, Csehország külügyminisztere arra a kérdésre, hogy a cseh emberek Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének tartják-e Orbánt.

A cseh külügyminiszter szerint naivitás azt gondolni, hogy az oroszok győzelmük esetén megállnának az ukrán határnál, ugyanis ha Putyin bármilyen eredményhez jutna, az szerinte „csak a fenevadat táplálná tovább”. „Csehország nagyon közel van Magyarországhoz, ezért próbálom elmagyarázni a magyar politikusoknak, hogy nekik is félniük kellene Oroszországtól” – tette hozzá.

Megkérdezték Orbán tavalyi, tusványosi kijelentéséről is, ahol a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a föderalisták megtámadták a Visegrádi Négyeket. Lipavsky szerint hiba volt ennyire átpolitizálni a V4-et, illetve, úgy gondolja, hogy Orbán tudatosan használta politikai céljaira a csoportot, amelyet egyfajta konzervatív blokként próbált beállítani, ez azonban tévedés.

Lipavsky szerint a magyar kormány nem szövetségese a cseh kormánynak, de ez persze attól is függ, mit nevezünk szövetségnek. Példaként említette, hogy a NATO-ban minden partnert szövetségesnek hívnak.

Arról a javaslatról is kérdezték a cseh külügyminisztert, amely szerint az Európai Bizottság megváltoztatná az egyhangú tanácsi szavazások rendszerét, és csak a leglényegesebb témákra hagyná meg a vétójogot. Lipavskynak egyelőre nem tetszenek ezek a javaslatok, és úgy véli, tárgyalniuk kell róluk az EU-n belül. „Talán sikerül találnunk egy olyan kompromisszumot, amiben meg tudunk egyezni. Ugyanakkor annyi szereplő létfontosságú érdekét védi az egyhangúság elve, hogy nem gondolom ezt olyan dolognak, ami a közeljövőben terítékre kerülne” – vélekedett.

A lengyel külügyminiszter-helyettes az oroszbarát Magyarországgal érvelt az uniós vétójog részleges eltörlése mellett

Andrzej Szejna szerint Lengyelország nem egyezne bele a vétójog teljes feladásába, de egyes kérdésekben meg kellene szüntetni az egyhangú döntéshozatalt.