szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magyar Péter felettébb sikeres kommunikációjának három fontos összetevője van, a remény, a lelkesedés és az elitellenesség – derül ki a HVG hetilap cikkéből. Ez az e heti lap ajánlója.

Vajon kinek lesz igaza? „A kormány békés, civilizált procedúrával nem váltható le” – jellemezte az autokráciákat 2016-os tanulmányában Kornai János. A világszerte elismert közgazdász a HVG-nek adott interjúban kifejtette, ez a véleménye Orbán Viktor rendszeréről is. Ebben a kormányzati-politikai formációban vannak ugyan ellenzéki pártok – tette hozzá –, de „csak formálisan léteznek, vagy gyengék azok az intézmények, amelyek együttesen garantálnák a leválthatóságot”.

Orbán Viktort le lehet győzni – ismételgeti ezzel szemben Magyar Péter, aki missziójának tekinti, hogy ezt elhitesse az emberekkel. Felettébb sikeres kommunikációjának három fontos összetevője van, a remény, a lelkesedés és az elitellenesség – összegzi Bene Márton politológus a Magyarország rovatban.

Azzal azonban Magyar még adós, hogy nyilvánosan is átértékelje az Orbán-rendszerben vállalt korábbi szerepét. Pedig kézenfekvő a minta. „Számunkra az önbírálat nem kívülről adott parancs, hanem belső szükségszerűség, mert úgy érezzük, amíg ezt az önbírálatot nem mondjuk el, addig nem állhatunk ki nyugodtan a magyar nép elé” – idézi Szellem rovatunk a sztálinistából rendszerkritikussá vált, száz éve született Méray Tibort, aki 1956 nyarán a Petőfi Kör sajtóvitáján tett bűnrészességi vallomást.

Szintén a Magyarország számol be arról, hogy az önkormányzati választások előcsatározásaiban az ellenzéki térfélen miféle kavarodás van, milyen szokatlan koalíciók alakulgatnak.

hvg címlap 2024_04_17
HVG

A krízishalmozó világpolitika alighanem legsúlyosabb konfliktusa, hogy az Izrael és Irán közötti árnyékháború a megtorlások és elrettentések sorozataként eldurvult, sőt az is felrémlik, hogy atomhatalmak konfliktusává duzzadhat. Reményt csak az adhat, ha a felek némi önmérsékletet tanúsítanak – veti fel Fókuszban rovatunk, amely az esélyelemzésen kívül sajátos szétszálazó módszerrel veszi sorra a kulcsszereplők bonyolult viszonyrendszerét.

Amikor egy ország nagy bajban van, azzal is dicsekszik, ha hitelhez jut. A képlet évtizedek óta ismerős. 1985. június 11-én a Világbank szervezésében több pénzintézet nyújtott együttesen 300 millió dolláros hitelt a Magyar Népköztársaságnak, közülük a bahreini Arab Banking Corporationt a budapesti sajtótájékoztatón Adam Batthyany képviselte. Ő évekkel később, Ádámként, Antall József kormányfő tanácsadója lett. A történelmi família alapítványai összedolgoznak a Fidesszel, alapkezelője a kormánnyal, és kapcsolati tőkéből, közpénzmilliárdokból táplálják a tradícióikat – tárta fel a Gazdaság rovat. Azt is felvillantja, milyen esélyei vannak Magyarországon az orosz diszkontláncnak, a Merének. A cégcsoport hazai árpolitikáját egy elemző ekként minősítette: „Ennél olcsóbban már csak lopással lehet hozzájutni valamihez.”

„…egyre önkényesebb, ritkán ad interjút, ha mégis, legfeljebb vele szimpatizáló újságíróknak. A pártjában kikezdhetetlen, országosan is nagy hatalmat összpontosított a kezében, egyfajta személyi kultuszt épített fel” – jellemzi Világ rovatunk Narendra Modi indiai kormányfőt, aki a választásokon immár a harmadik ötéves mandátumát nyerheti el. India a Freedom House besorolása alapján csak részben szabad, éppúgy, mint Magyarország, ahol a demokratikus intézmények az elmúlt húsz évben nagyon meggyengültek – ismerteti Ténytárunk a szervezet elemzését.

Van-e visszatérés innen a demokráciába? – kérdezte a HVG 2021 márciusában az akkor 93 éves Kornaitól, aki így válaszolt: „Logikusan gondolkodva, szigorú racionalitás alapján azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz. De a saját lelkem mechanizmusába beépült, hogy a reményt sohasem szabad feladni.”