Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

A referendum tétje annak eldöntése, kaphassanak-e a jelenlegi büntető szabályokkal szemben büntetlenséget bizonyos esetekben az aktív eutanáziát segítők. A témáról társadalmi vitát kezdő, maga is gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel jogász által támogatott népszavazást akár jövő év június 9-én, az EP- és az önkormányzati választásokkal egyszerre is megtarthatják.

Az életvégi döntésekről szóló társadalmi beszélgetés egy következő szintre lép azzal, hogy Péter öcsém benyújtott két kérdést a témában, jelentette be a gyógyíthatatlan, ALS betegséggel küzdő Karsai Dániel jogász hétfőn, hogy országos népszavazási kezdeményezéshez szükséges kérdéseket adtak le a referendumot támogató két párt, a Párbeszéd és a Momentum politikusaival a Nemzeti Választási Bizottságnál. A népszavazásra bocsátandó két kérdés így hangzik:

  1. Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó, és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen halálos betegségben szenvednek és az állapotukban nem várható javulás?
  2. Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?

Magyarán mindkét kérdés arra vonatkozik, hogy bocsássák népszavazásra annak eldöntését: kaphassanak-e a jelenlegi büntető szabályokkal szemben büntetlenséget bizonyos esetekben az aktív eutanáziát segítő személyek. Vagyis azok, akik például olyan betegek öngyilkoságát segítik, mint Karsai Dániel, akinek állapota egyre romlik, gyógymód pedig nincs az ALS-betegségére, amely miatt lassan teljesen elveszíti majd a mozgás- és beszédkészségét.

A halálos beteg ügyvéd és alkotmányjogász Karsai a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordult nemrég, mivel a hatályos magyar törvények nem engedik, hogy „értelmetlen szenvedés helyett méltósággal” fejezze be az életét. Betegsége lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami teljes bénuláshoz vezet, végül a halál fulladás miatt következik be, mindezt azonban teljesen tiszta tudattal éli meg a beteg. Ebben a betegségben szenvedett Stephen Hawking világhírű fizikus is.

Milyen hatással lehet a magyar szabályozásra Karsai Dániel méltó halálért indított strasbourgi pere?

Bármilyen ítéletet is hoz a strasbourgi bíróság a méltóságos halálért küzdő ügyvéd, Karsai Dániel ügyében, az kötelező érvényű lesz a magyar államra nézve. Elmarasztalás esetén sem fog azonban egyik pillanatról a másikra változni az életvégi döntések szabályozása. De akkor milyen következményei lehetnek egy ilyen pernek? Elmagyarázzuk.

A népszavazási kérdések benyújtása után Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt mondta, egyetértenek azzal, hogy az aktív eutanázia legyen megengedett a gyógyíthatatlan halálos betegeknél. Bedő Dávid (Momentum) pedig arról beszélt, hogy „hiszünk a szabadságban, az emberi méltóságban és abban, hogy az ember az életvégi döntéseit szabadon hozhassa meg”. Ebben, tette hozzá, világnézeti szempontból teljesen eltér a véleményük a kormánypártokétól. Bedő jelezte, hogy

ha a kérdéseket átengedik, a megfelelős számú aláírás összegyűjtése után a határidők figyelembevételével elvileg van rá mód, hogy az életvégi döntésekről szóló referendumot egy napon tartsák jövő év június 9-én az EP- és az önkormányzati választással.

Karsai azért küzd, hogy a magyar szabályozás változzon. Az 1997-es egészségügyi törvényben jelenleg egyetlen életvégi döntéssel kapcsolatos opció van ugyanis: a beteg visszautasíthatja az életmentő vagy életfenntartó kezelést. Ennek is rendkívül szigorú szabályai vannak, de az orvosoknak tiszteletben kell tartaniuk, vagyis a beteg dönthet úgy, hogy ilyen körülmények között nem akarja tovább húzni a terápiáját, ez pedig végső soron a halálához vezet.

Felszólalt Strasbourgban Karsai Dániel: Egy idő után fegyvertelen leszek, miközben a végső harcomat vívom

Álmáról, jövőjéről és a betegséggel folytatott küzdelméről is beszélt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Karsai Dániel. Az életvégi döntéshez való jogért harcoló ügyvéd nyomott hangulatban volt a tárgyalás előtt, még a kollégáival közös vacsorát is lemondta, de a meghallgatással nagy teher esett le róla.

Az életvégi döntéseknek még két másik kategóriája létezik: az asszisztált öngyilkosság, amikor a beteg egy harmadik féltől megkapja a szükséges eszközöket, de ő maga hajtja végre azt. A másik az eutanázia, amelyben mindent egy harmadik személy, általában orvos végez. Ezeket a jelenlegi magyar törvények tiltják és szigorúan büntetik. Az ALS-betegeknek ráadásul egyikre sincs lehetőségük, hiszen

esetükben az életfenntartó kezelés, amit visszautasíthatnának, csak az életük utolsó óráira vonatkozhatna, de addigra a beteg akár már évek óta magatehetetlen, így a kezelés visszautasításáról sem tud dönteni, miközben régóta méltatlan körülmények között „vegetál”.

Röviddel a két népszavazási kérdés leadása előtt, december 11-én délelőtt a szükséges negyvennél több, összesen ötven, a Mi Hazánkon kívül minden ellenzéki frakcióból összeállt – vagyis DK-s, párbeszédes, momentumos, MSZP-s, jobbikos és LMP-s – képviselő kezdeményezett parlamenti vitanapot a témában. A javaslattevők Kövér László fideszes házelnöknek azt indítványozták, hogy február 21-én tartsanak politikai vitanapot az „Az életvégi döntésekről” címmel. Erről itt írtunk:

Ellenzéki nagykoalíció állt össze az életvégi döntésekről szóló, február 21-i parlamenti vitanapra

A gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel mellé állva kezdeményez parlamenti vitanapot hat ellenzéki párt. A vitanapra más szabályok vonatkoznak, mint a rendkívüli ülésre, vagyis ezt a Fidesz távolmaradása esetén is megtartják majd.

A hvg.hu arról is írt, hogy nemrég a „méltóságteljes életvégi döntésekről” szóló határozati javaslatot is benyújtott a Karsai mellé álló Momentum az Országgyűlésnek. Ebben felkérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az eutanáziát elutasító álláspontját, és fontolja meg olyan folyamat elindításának, amely „utat engedne az aktív eutanáziára vonatkozó jogszabályok módosítására”. A tapasztalat azonban az, hogy az ellenzéki határozati javaslatokat a Fidesz-KDNP szinte soha nem támogatja.

A népszavazási kérdések leadása utáni sajtótájékoztató teljes felvétele itt tekinthető meg: