A legújabb, szuverenitásvédelminek nevezett nemzeti konzultáció fő célja, hogy a kormány adatokat gyűjtsön a választókról – a megkérdezettek 50 százaléka vélekedett így a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készült felmérése során. A válaszadóknak csak a 26 százaléka vélekedett úgy, hogy a kabinet tényleg az emberek véleményére kíváncsi.

Az ellenzékiek háromnegyede gondolja, hogy a konzultáció célja az adatgyűjtés, de a bizonytalanok fele és a kormánypártiak valamivel több mint ötöde is így látja.

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 78 százaléka hallott a konzultációról. A 60 év fölöttiek a legtájékozottabbak a kérdésben, száz válaszadóból csak minden negyedik nem hallott róla. Arról, hogy milyen kérdésekre kellene válaszolniuk, már sokkal kevesebben tudtak: még a legjobban értesült fővárosiak közül is alig 44 százalék volt tisztában a levél tartalmával. A kisvárosokban és falvakban élőknek csak a negyede tudta, hogy miről kérdezik.

A kormánypártiak háromnegyede szerint a kérdések valós problémákról szólnak, az ellenzékiek háromnegyede viszont úgy látja, hogy súlyosan eltorzított, valótlant állító kérdésekre vár választ a kormány. Így látja ezt a bizonytalanok négyötöde is.

Az összes megkérdezettnek kevesebb, mint az ötöde gondolja úgy, hogy a konzultáció eredménye valós képet fest majd az emberek véleményéről. A kormánypártiak csaknem háromnegyede vélekedik így, az ellenzékieknek viszont csak a 6, a bizonytalanoknak pedig a 22 százaléka.

Brüsszel szerint valótlanságokat tartalmaz az új nemzeti konzultáció

Az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a magyar nemzeti konzultációban szereplő állítások teljességgel valótlanok, ugyanakkor Brüsszel nem tervezi ellenkampány indítását.

Azt is megmérte a Publicus, hogy mekkora a konzultáció elfogadottsága. A gyakorlatot a megkérdezettek 39 százaléka támogatja, 60 viszont elutasítja – vagyis még a Fidesz–KDNP-sek sem értenek vele maradéktalanul egyet.