Tetszett a cikk?

Felhőkarcolók helyett 8-10 ezer lakást, zöldfelületet és még egy mesterséges tavat is tartalmaznak azok a tanulmánytervek, melyeket még 2019-ben, Tarlós István idején készített Rákosrendező fejlesztésére a főváros. Ezekkel érkezik majd a kormánnyal folytatott egyeztetésekre Karácsony Gergely főpolgármester, aki azt is bejelentette: újabb budapesti lakógyűlést tartanak a Hősök tere mögé megálmodott felhőkarcolókról.

A jövő év elejére újabb Budapesti Lakógyűlést tervez a Fővárosi Önkormányzat, melyben a többi közt a kormányzat Rákosrendezőre megálmodott „maxi-Dubaj” terveiről is megkérdeznék a budapestieket, mondta Karácsony Gergely főpolgármester egy pénteki sajtóbeszélgetésen.

Hogy pontosan milyen kérdéseket tennének fel a fővárosiaknak, az egyelőre kérdéses, az épületek magassága és a Hősök tere látványának megőrzése valószínűleg köztük lenne. Mint ahogy az sem világos, a konzultációnak a politikai nyomásgyakorláson és a PR-akción kívül lenne-e bármilyen hatása a kormány terveire, hiszen állami területről van szó, és úgy tűnik, Orbán Viktor már eldöntöttnek látja a kérdést.

Karácsony mindenesetre abban bízik, hogy egy ekkora és ilyen nagy változással járó fejlesztés esetében a budapestiek véleményét egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül a kormány.

A tervek már léteznek

Arról, hogy a kormány pontosan mit tervez a területtel, ebben a korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, most viszont a Fővárosi Önkormányzat is bemutatta azt a 2019-ben, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. által készített tanulmánytervet, amihez ragaszkodni fognak a Lázár János által felkínált egyeztetéseken. Véleményük szerint ugyanis sokkal jobb alternatívák vannak a terület hasznosítására, mint egy külföldi befektetők által épített, és minden bizonnyal nagy részben külföldiek által használt, felhőkarcolókkal telitűzdelt városnegyed.

 

Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".

A terület fejlesztésének lehetőségeit egyébként már régóta vizsgálja az önkormányzat, a helyzet iróniája pedig, hogy a most bemutatott Budapest Parkváros elnevezésű tanulmányterv még Tarlós István főpolgármestersége idején született, politikai-szakmai konszenzussal.

Röviden összefoglalva ennek lényege, hogy egy új lakossági városrészt alakítanának ki lakásokkal, zöldfelületekkel és jó közlekedési kapcsolatokkal.

Karácsony kiemelte, hogy várostervezésnél a 21. században már eleve nem lehet figyelmen kívül hagyni a klímaváltozást, ami alapvetően határozza meg a fővárosi létezést. Emellett át kell állni fenntartható mobilitásra, és kiemelt cél kell, hogy legyen Budapest népességfogyásának megállítása.

„A Központi Statisztika Hivatal prognózisai szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, akkor 2051-re egy másfélmilliós Budapest és egy másfélmilliós agglomeráció fog kialakulni” – ismertette a számokat a főpolgármester.

Miközben az agglomerációba özönlenek az emberek, ami urbanisztikai katasztrófát jelent az egész várostérség számára, ott sem mindenki találja meg a számításait. A budapestiek számára viszont szintén elvárás, hogy egy zöldebb és egészségesebb városban éljenek. Ehhez pedig a történelmi városmag és a külváros közötti átmeneti zónák, az itt található barnamezős területek a legalkalmasabbak. Ilyen Rákosrendező is.

 

Rákosrendezőben van potenciál, kérdés, hogyan használják ki.
Fazekas István

Persze az előnyök mellett ezeknek a területeknek is vannak nyilvánvaló hátrányai. A jó közlekedés, a kötöttpályás összeköttetés, az egybefüggő területek és az egy tulajdonos mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a teljes talaj cserére szorul, ami drága és költséges, és az itt található ipari műemlékeket is fenn kell tartani.

„Ha azonban abból indulunk ki, hogy a közigazgatási területen belül őrizzük meg a várost, ezek rejtett tartalékok” – mondta Karácsony.

A rákosrendezői mini-Dubajhoz csak hulladékból 175 ezer köbméternyit kell elpucolni

Gázolaj eredetű szerves szennyezőgóc, veszélyes hulladék és annyi szemét és sitthalom, aminek elszállításához billencsek ezrei kellenek. Lesz mit takarítani a Rákosrendezőn, ha valóban ide akarja csábítani a kormány a pénzes arab ingatlanbefektetőt.

Ilyen fejlesztésekre külföldről bőven vannak példák, ilyen például a volt gázgyár területén kialakított Royal Seaport Stockholmban, a vasúti területen épült bécsi Nordbahnhof, vagy a berlini Park am Gleisdreieck. De azért Budapesten is akad hasonló: Balogh Samu ide sorolta a Graphisoft parkot, amely magánerő bevonásával, jó mértékű beépítéssel hozott létre egy nem hivalkodó területet, ahol oktatási, lakhatási és irodai funkciók is helyet kaptak.

Tízezer lakás és egy mesterséges tó

De ha nem felhőkarcolók, akkor mi kerülne ide? A főpolgármester számításai alapján intenzív túlépítés nélkül 8-10 ezer lakás, boltok, irodák, nagy zöldfelület, és a Rákos-patak vizét felduzzasztva egy tó is.

Bécsi mintára a főváros leginkább azt preferálná, ha bérlakások épülnének, de a végső cél, hogy „ne csak a magyar állampolgárságot megvásárló távol-keleti állampolgárok tudjanak itt ingatlant venni”.

 

Valahogy így képzelné el a főváros Rákosrendezőt
Új Budapest Portál

A fenntartható közlekedést a vasúthálózat fejlesztésével, új intermodális csomópontok kiépítésével, az M1-es metró és a 3-as villamos meghosszabbításával szolgálnák ki.

A felhőkarcolók lehetséges magassága körül kialakult vitáról az önkormányzat úgy tartja, nem véletlenül 90 méter Budapesten a hagyományos határ, amit csak a Parlament és a Szent István Bazilika, néhány éve pedig a MOL-torony tör meg. Mint mondták, Budapesten van lehetőség magasabb épületeket felhúzni úgy is, hogy betartják a városépítészet írott és íratlan szabályait.

„Itt lenne a történelmi lehetőség, hogy megszülessen az első kompakt városmodell, amit későbbi fejlesztéseknél is lehetne alkalmazni” – mondta Karácsony, aki szerint a Parkváros azoknak tudna otthont nyújtani, akik Budapesten szeretnének tanulni, dolgozni, de jelenleg nem találják meg a lehetőségüket.

Ehelyett azonban, ahogy az a Diákváros esetében is történt, a kormány most egy külföldi befektető kedvéért lényegében kidobja az ablakon azokat a konszenzusos terveket, amiket még az előző vezetés készített el, tette hozzá Balogh Samu.

 

Új Budapest Portál

De mégis hogyan?

A legnagyobb kérdés persze az, hogy egyáltalán hogyan lehetne bármit megvalósítani ezekből a tervekből, ha a kormány lényegében már teljes titokban igent mondott az arab befektetőknek, és állami területről van szó.

Azt a főpolgármester és stábja is elismerik, hogy az államnak mindenképpen ott kell lennie az asztalnál, de mint mondták, a főváros vezetése és budapestiek nélkül döntéseket hozni helytelen lenne. És egyébként is, egy ilyen tervnél először a koncepciót kell kitalálni, és utána megtalálni hozzá a befektetőt, nem pedig fordítva.

„Állunk minden tárgyalás és megbeszélés elé” – mondta Karácsony, aki egyetértett azzal, hogy az ő tervük sem oldható meg magánbefektetők nélkül, hiszen amilyen helyzetben van a költségvetés, nincs is más opció.

Azt azonban nagyon rossz iránynak tartják, hogy ők is csak azt tudják az egész tervről, amit Lázár János nyilvánosan elmondott, és ami a sajtóban kiszivárgott. Ők mindenesetre a Lázár János által javasolt egyeztetéseken a felvázolt 2019-es koncepcióhoz fognak ragaszkodni, mert úgy látják, „történelmi bűn lenne, ha nem a város érdekei valósulnának meg”.