Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nemzeti konzultáció nyolcadik kérdése Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának támogatásáról szól.
Erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó. Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.
Ön mit gondol erről?
Ursula von der Leyen november 8-án jelentette be, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását. A következő lépés az lehet, hogy a tagállamok megszavazzák ennek jóváhagyását decemberi tanácskozásukon. A mostani nemzeti konzultáció tehát arról is szól, hogy Magyarország a decemberi uniós csúcson támogassa-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Ukrajna integrálása az Európai Unióba azt jelentené, hogy hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrás érkezne a kelet-európai országba – számolt be a brüsszeli Politico hírügynökség még októberben. Az adatokat egy, a hírportál birtokába jutott belső feljegyzésből tudták meg. Ez a dokumentum az első hivatalos lenyomata annak, hogy a bővítés milyen következményeket jelentene az EU költségvetésére nézve.
A jövőbeli bővítés azt jelentené, hogy minden tagállamnak „többet kell majd fizetnie és kevesebbet kapnia".
Több olyan ország, amely most több pénzt kap az EU-tól, mint amennyit befizet, nettó befizetővé válna, bár részletes számításokról az elért dokumentum nem rendelkezett.
Lényegében ez azt jelenit, hogy Magyarország is nettó befizető lenne.
Minden bizonnyal az uniós források elosztását – nem sokkal a Brexit okozta pénzügyi káoszt követően – teljesen újra kellene így strukturálni, aminek viszont több tagállam (jelentős részben Közép-Európában) is kárvallottja lehetne, ezért előbb-utóbb ellenállnának – mondta korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Ukrajna tavaly februárban nyújtotta be tagság iránti kérelmét, ám tervek szerint még idén megkezdődnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Brüsszellel. A szakértő azonban kiemelte, a jelenlegi tagállamokra nem feltétlenül lesz pozitív hatással a posztszovjet ország felvétele. Általános közgazdasági nézet alapján Ukrajna elmaradott országnak számít az Unió tagállamaihoz képest, így elképesztő arányban áramlanának oda kohéziós források – mutatott rá, kiemelve,
az uniós pénzeket elsősorban a közép-kelet-európai térségtől vonnák el.
Katarina Barley, az Európai Parlament (EP) alelnöke is arra mutatott rá, Ukrajna mezőgazdasága olyan nagy, hogy a jelenlegi uniós szabályok értelmében csak Kijev és egy másik tagállam kaphat majd uniós agrártámadásokat. Az aggodalmakat ifj. Lomnici Zoltán is alátámasztotta: kiemelte, egyes számítások szerint az EU hétéves költségvetésének nagyjából 65 százalékát a mezőgazdasági és a szegényebb régióknak szánt fejlesztési források teszik ki, melyek túlnyomó része Ukrajnához kerülne – a visegrádi országok, illetve Bulgária és Románia fejlesztésének rovására.
Az EU-hoz való csatlakozásra azonban minden bizonnyal még éveket kell várni, ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, egy hosszú, több szakaszból álló folyamatról van szó. Példaként Horvátországot említette, mely a kérelem beadása után tíz évvel jutott el a csatlakozásig, Ukrajna azonban a háború miatt nehezebb helyzetben van. „A háború sújtotta országban fennálló állapotok mind az emberi jogok, mind a gazdaság terén hagynak kivetnivalót maguk után, az ezzel kapcsolatos uniós kritériumoknak való megfelelés viszont előfeltétele a csatlakozásnak" – magyarázta a szakértő.
Ám Kijevnek más ügyek végére is pontot kell tennie, melyek a háború ellenére is útját szabnák a tagságnak, ezek közé tartozik a korrupció, a bíróságok helyzete, a bűnüldözés, a kisebbségi jogok biztosítása és a gazdasági alkalmasság a közös piacra való belépéshez.
Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat - mondta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében
- szögezte le. Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány nagyon is időszerűnek tartaná a vitát az Európai Unió jövőbeli Ukrajna-politikájáról. Ugye Ukrajnában háború van, ezért azt láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, láthatjuk, hogy a választásokat sem tartják meg. Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek - mutatott rá. Szijjártó Péter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy amíg nem lesz béke Ukrajnában, addig nem is lesz alkalmas az ország az EU-s tagságra.
UKRAJNÁVAL A HÁBORÚ JÖNNE BE AZ EURÓPAI UNIÓBA, AMIT NYILVÁNVALÓAN NEM AKARUNK, NEM AKARHATUNK
- fogalmazott.
Kiemelte, hogy a bővítésnek pont a béke kiterjesztését kellene szolgálnia, és nem pedig azt, hogy a háború bejöjjön az Európai Unióba. Ezért tehát Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépést jelenleg nem tartunk időszerűnek.
És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett.
A Velencei Bizottság a nemrég tartott plenáris ülésén értékelte az ukrán kisebbségi törvény szeptemberben tett módosításait. A testület még júniusban mondta ki, hogy a 2022 decemberében elfogadott jogszabály nincs összhangban az Ukrajnára nézve kötelező nemzetközi kisebbségvédelmi standardokkal, ezért a törvény módosítását javasolta.
Az ukrán parlament ennek megfelelően szeptemberben módosította a kisebbségi törvényt, azonban az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete szerint a jogszabály továbbra sincs összhangban a nemzetközi előírásokkal, amely egyben Ukrajna uniós csatlakozásának is a feltétele lenne.
Mindemellett a VB szerint a törvénymódosítást követően sem történtek olyan intézkedések, amelyek biztosították volna a szólásszabadság és a kisebbségi jogok garantálását.
Ezzel kapcsolatban konkrét intézkedések előírását is indítványozta, hogy a nemzeti kisebbségek a saját nyelvükön is szabadon hozzáférjenek a médiához.
A VB a kisebbségi törvény azon passzusával szemben is kritikát fogalmazott meg, amelynek értelmében a kisebbségek által jelentős mértékben lakott településeken kétnyelvű táblák kinevezésére van lehetőség. A VB szerint ugyanis a homályos megfogalmazás nem határozza meg, hogy mely településeket tekintik hagyományosan a nemzeti kisebbségek által lakottnak, illetve mit kell érteni a lakosság jelentős része alatt.
Egy friss felmérés szerint a magyarok 62 százalékos többsége nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, s kevesebb mint feleannyian (26 százalék) értenek egyet vele. A kormánypárti szavazók többsége egységes állásponton van, csaknem négyötödük (78 százalék) ellenzi Ukrajna csatlakozását.
Nehéz feladat elé állítja azonban a baloldali pártokat a baloldali szavazók megosztottsága, miután ugyanakkora arányban tartják elfogadhatatlannak (44 százalék) Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mint amekkora arányban támogatnák azt (44 százalék). Ráadásul a radikális jobboldali ellenzék, a Mi Hazánk szavazótábora is egyértelmű véleményen van a kérdésben, 81 százalékuk ellenzi az ukránok belépését.
Míg az Unió brüsszeli vezetése egyre sürgeti az ukránok csatlakozási tárgyalását, a magyar kormány nem támogatja azt, amíg a kárpátaljai magyar kisebbség jogai sérülnek.
