Alacsonyabb lehet a fővárosi listákon a bejutási küszöb, átnevezik Nagy Márton minisztériumát, mégsem központosítják a kutatóhálózat irányítását, épülhetnek szélerőművek, tovább szigorítják a hozzáférést a közérdekű adatokhoz: bő három óra alatt 30 törvényjavaslatot tárgyalt a jövő heti plenáris szavazások előtt az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága (TAB).

A részletek:

A bizottság, amely az ellenzéki indítványokat többnyire tárgyalásra sem találja méltónak, most egyetlen érdemi módosítással zöld utat adott a Mi Hazánk törvényjavaslata jövő heti zárószavazásának. Az eredeti javaslat szerint két jelölőszervezet közös listájának 10, több szervezetének 15 százalékot kellett volna elérnie a visszaállítandó, 2014 előtti fővárosi választási rendszerben, hogy mandátumot kapjon, de ezt – a a Mi Hazánkat képviselő előterjesztő ellenvéleménye ellenére – törölték: minden listának elég lesz az 5 százalékos küszöböt átlépnie.

A TAB többsége elfogadta az ezt is tartalmazó összegző módosító indítványt, de azt az ellenzék kérdései ellenére mind a kormányt képviselő Répássy Róbert államtitkár, mind a kormánypárti felszólalók még mindig homályban hagyták, hogy a keddi zárószavazáson megszavazzák-e a törvény egészét.

A Tudományos Akadémiával történt egyeztetésre hivatkozva visszakoznak a most már HUN-REN nevű egykori akadémiai tudományos kutatóhálózat irányításának teljes központosításától, amelyet az elnök, Gulyás Balázs neurobiológus professzor maga kezdeményezett „a kutatóintézet-hálózat irányításával kapcsolatos folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása érdekében”.

Végül mégsem ő dönthet a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, hanem az Irányító Testület, mint eddig. Azt az új jogot azonban megkapja az elnök, hogy valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert működtethet.

Nagy Márton tárcájának elnevezése is mutatni fogja, hogy a kormány gazdasági kabinetjének új vezetőjeként hivatalosan is a gazdaságpolitika legfőbb irányítójává lépett elő: Gazdaságfejlesztési helyett Nemzetgazdasági Minisztérium lesz a neve. Ezt az elnevezést 2010 és 2018 között használták, de akkor ez a Pénzügyminisztérium szerepét is betöltötte, mert az nem létezett. A változtatást (a jogalkotási törvényt megsértve) semmivel nem indokolják, és azt sem, hogy ez miért csak 2024. augusztus 1-től érvényes. Az viszont nem változott, hogy az eddig tárca nélküli Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter már január 1-től önálló minisztériumot kap, amelyhez a közigazgatást is átcsatolják a Miniszterelnökségtől.

Miközben a kormány egyre könnyebben lép át a helyi építési szabályokon a kiemelt beruházásoknál, most egy salátatörvényhez olyan módosítást fogadott el a TAB, hogy 65 méternél magasabb építmény néhány kivételtől eltekintve csak ott épülhet, ahol a települési (Budapesten csak a kerületi) önkormányzat helyi építési szabályzata ezt kifejezetten megengedi. Sőt, felhatalmazzák az önkormányzatokat, hogy kijelöljék „a magasépítmények telepítésére alkalmas övezeteket és telkeket”. Mindez a folyamatban lévő tervezésre és eljárásokra is érvényes, de az országos főépítész vétójogot kap.

Az építészeti törvénybe némi változtatással beépítik a kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvényt, amelyet ezzel hatályon kívül helyeznek. Lánszki Regő államtitkár ezt azzal indokolta, hogy egy helyre kerül minden, építkezésekkel kapcsolatos szabály. Kanász Nagy Máté LMP-képviselő szerint azonban ez azért jutott hirtelen a kormány eszébe, hogy ezzel lehetetlenné tegyék pártjának a Kúria által által átengedett népszavazási kezdeményezését az említett törvény eltörléséről.

Törölték a villamosenergia-törvényből a szélerőművek létesítését gyakorlatilag megtiltó szabályokat.

Szigorítják a hozzáférést a közérdekű adatokhoz: egy másik törvényjavaslathoz elfogadott módosítás szerint tíz évig titkos marad a köztulajdonban álló gazdasági társaság külföldi beruházásaival összefüggő adat, ha megismerése „Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti”. Továbbá a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni az adatigénylésnek, ha az adatot az irányítása vagy felügyelete alatt álló más szervtől kellene beszereznie, vagy a kérés teljesítése az általa kezelt közérdekű adatok „összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását” igényelné.

A TAB számos olyan törvényjavaslathoz fogadott el akár 50 módosítást, amelyekhez a szakmailag illetékes – és szintén kormánypárti többségű – bizottság egyet se javasolt. Az ilyenkor „a TAB kormánypárti tagjainak javaslataként”, de névtelenül megjelenő, sok száz pontot tartalmazó csomagokról, amelyeket csak az ülés előtti este tesznek fel a honlapra, nem lehet tudni, hogy valójában ki és miért készíti őket. Gyakran hiányzik az érdemi indoklás is. Sok olyan új téma jelenik meg, amelyek az adott törvényjavaslat általános és részletes vitájában nem szerepeltek, ezekhez képviselői módosító indítványt nem lehet benyújtani, vagyis a TAB gyakran az egész országgyűlés hatáskörét átveszi. Az, hogy az ülésén elfogadott összegző módosító indítványról végül a plenáris ülés szavaz, ritka kivételektől eltekintve csak formaság.