Csak elvi szinten létezik Magyarországon a vagyonnyilatkozatok kontrollja – állapította meg ellenőrzésében az Integritás Hatóság, amelynek részletes, félszáz oldalas elemzése egészen lesújtó megállapításokat tesz a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszerről. Ez most sem kizárólag a közvélemény által figyelemmel kísért parlamenti képviselőkre vonatkozik, csak ők vannak leginkább szem előtt, bár, mint azt évről évre megállapíthatjuk, náluk sem ér szinte semmit ez az egész.

Az Integritás Hatóság friss jelentésében arra jutott, hogy “a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényben meghatározott céljait.” Kicsit konkrétabban: a hatóság összesen 16 szempont alapján értékelte a rendszert. A jelentésből kiderül, hogy

a vizsgált 16-ból 9 területen olyan súlyos hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés, hogy ezeknél “magas” besorolásúnak ítélték a kockázatokat,

további öt terület kapott közepes kockázati besorolást és csupán két, kisebb jelentőségű terület alacsonyat, vagyis még ott sem volt minden teljesen rendben. Olyan terület pedig egyáltalán nem volt, ahol ne tudott volna a hatóság olyan ajánlást tenni, amelytől a rendszer jobb, hatékonyabb működését lehetne várni.

Nyilvánosak az új vagyonnyilatkozatok, és pont olyan semmitmondóak, mint amit vártunk

Köszönték a képviselők az új, még kevesebb átláthatóságot biztosító szabályokat, és még annyit sem árultak el a vagyonukról, mint amennyit eddig lehetett tudni.

Bár a jelenlegi rendszerben sokan csak a politikusok vagyonnyilatkozatait követik évről évre, rajtuk kívül sokaknak kell még beszámolniuk vagyoni helyzetükről. A közszféra munkavállalói közül most is egy viszonylag széles kör, általában közép- vagy felsővezetők, pénzügyi döntéshozók érintettek. Ám, szemben a képviselőkével, legtöbbjük nyilatkozata sosem kerül nyilvánosságra, ráadásul ezek nem is egységesek, mert munkahelytől, beosztástól függően többféle, eltérő nyilatkozatforma van.

Sőt, a közvélemény előtt legismertebb vagyonnyilatkozati forma is gyakran változik – ez az, amit az országgyűlési képviselőknek, illetve egyes kiemelt szervek vezetőinek kell tenni (például a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék vagy éppen az Integritás Hatóság vezetőjének). Ez a nyilatkozat sok-sok év után, tavaly egy éven belül kétszer is változott: nyáron újításként bevezették az európai parlamenti képviselőknél alkalmazott mintát, majd ősszel visszaállították az eredeti, részletesebb modellt.

Százmilliósnál is nagyobb vagyona van az Integritás Hatóság vezetőjének

Biró Ferenc az euróban és a hongkongi dollárban bízik, és forintban is akad néhány milliója.

Azonban ez sem a végleges állapot, hiszen az Integritás Hatóság jelentése is rögzíti, hogy az Igazságügyi Minisztérium kérdésükre megerősítette, várható még törvénymódosítás ebben a témában, bár részleteket nem közöltek. A tárca csak annyit, hogy “az európai uniós jogállamisági eljárásokban és mechanizmusokban képviselendő magyar álláspont kialakításával és képviseletével kapcsolatosan még nem zárultak le az európai uniós tárgyalások.”

Akárhogy is, az Integritás Hatóság ezen túlmutató átfogó reformot javasol. A legalapvetőbb változás lenne, hogy a teljes közszférára kiterjesztené a vagyonnyilatkozati kötelezettséget, a jelenlegi, jobbára papíralapú beadásról és kezelésről át kellene térni a teljesen digitálisra. Az ajánlásait nemzetközi példák, jó gyakorlatok alapján megfogalmazó hivatal ajánlja, hogy csak egyfajta, egységes űrlapot használjanak, vagyis mindenki ugyanazt töltse ki. Ami pedig a kitölteni valót illeti,

az Integritás Hatóság javasolja, hogy a jelenleginél többféle, részletesebb adatot kelljen megadni a vagyonnyilatkozatban.

Az ilyen vagyonnyilatkozatok egy egységes elektronikus vagyonnyilatkozat-bevallási rendszerbe kerülnének és automatikusan adatbázist képeznének. Ezeket a nyilatkozatokat aztán egy dedikált, független ellenőrző szervezet automatikusan összevetné közhiteles nyilvántartásokkal (esetleg adóbevallásokkal, ingatlan-nyilvántartással, bank- és biztosításadatokkal is), és “nem indokolt eltérés esetén automatikus vagyongyarapodási vizsgálat elrendelését kezdeményezné”.

Az Integritás Hatóság által javasolt reformkoncepció főbb elemei, a javasolt változtatások kérdés-válasz formájában:

• Ki tegyen vagyonnyilatkozatot? A teljes közszféra, továbbá minden olyan személy, aki valamilyen forrás/támogatás/közbeszerzés/állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezi jogkörrel rendelkezik.
• Milyen módon tegyenek nyilatkozatot? Elektronikus bevallási rendszer kialakítása javasolt, ahol az adott tisztségviselők az előző bevallásaikhoz is hozzáférhetnek és automatikus (előző évről áthozott) kitöltések segítik a helyes tartalmat.
• Mikor és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot kitölteni? Egységesen mindenki számára az adott pozíció kezdetén, lezárása esetén, valamint éves gyakoriság javasolt, ami az elektronikus rendszer bevezetésével könnyen kiterjeszthetővé válna.
• Kinek a nyilatkozata kerüljön nyilvánosságra? Javasolt a munkakörök kockázati besorolása alapján kialakítani a kötelezően közzéteendő nyilatkozatok körét, valamint megfontolandó kivonatolt nyilatkozatok közzététele a személyes adatok védelme érdekében. Ugyanakkor a dedikált ellenőrző szervezetnek minden nyilatkozatot meg kell ismernie.
• Legyenek-e különböző nyilatkozatok? Nem, mindenki ugyanazt a nyilatkozatot töltse ki.
• Mi szerepeljen a nyilatkozatban? Minden hazai és külföldi vagyonelem és érdekeltség: az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális jószág, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek (azok is, ahol nincs javadalmazás).
• Ki végezze a nyilatkozatok ellenőrzését? Egy dedikált ellenőrző szervezet, amely minden vagyonnyilatkozathoz automatikus hozzáfér.
• Hogyan végezze az ellenőrzést? Automatikus központosított deperszonalizált ellenőrzések végrehajtását javasoljuk közvetlen adatkapcsolások útján.
• Hogyan történjen az ellenőrzésre a kiválasztás? Kockázatalapú megközelítés szükséges annak érdekében, hogy a magas kockázatú tisztségekhez kapcsolódó vagyonnyilatkozatok gyakrabban és mélyebb tartalmi vizsgálatnak legyenek kitéve.
• Legyen-e szankcionálva a mulasztás, és ha igen, hogyan? Javasoljuk diverzifikált szankciók alkalmazását, és a jogszabály tételesen határozza meg a jogsértések nevesített eseteire, a jogsértéssel arányos szankciókat.

(Nyitóképünk illusztráció)