Tetszett a cikk?

Első fokon nyolc évet kapott Á. Róbert, aki egy négyfős csapat élén heteken keresztül tartott rettegésben egy 14 éves fiút az aszódi javítóintézetben. A bántalmazás egy-egy sima verésnél nem állt meg, szexuális erőszak is történt, ennek ellenére az egyik vádlott a jogerős ítéletig visszatérhet Aszódra.

„Sajnálom a bűncselekményt, bocsánatot szeretnék kérni. Egyebet nem kívánok mondani.”

„Csak annyit szeretnék elmondani, hogy én is sajnálom, amit tettem. Visszaforgatni az időt nem tudom, de szexuális erőszakban részt nem vettem, nem kértem fel erre a sértett. Azokat szeretném fenntartani, amiket elmondtam eddig.”

„Nagyon sajnálom, amit tettem, többé nem fordul elő.”

„Nagyon megbántam. Amit tettem, a vádlottak befolyása alatt tettem. Legyen kedves a tisztelt bíróság méltányos ítéletet hozni, ne példát statuálni, szeretnék minél előbb visszailleszkedni a társadalomba.”

Alig hallhatóan ezeket mondta kedden reggel a Budapest Környéki Törvényszék tárgyalójában az a négy, vezetőszáron, maszkos őrökkel kísért, összebilincselt kezű fiú, akik két éve ilyenkor még az aszódi javítóintézet lakói voltak. A négy vádlott ellen kedden nem azok miatt hozott ítéletet a bíróság, amiért a javítóba kerültek. Már bent követték el azt, amiért a bíróság elé kellett állniuk:

a négy fiú súlyosan bántalmazta a javító egy másik lakóját.

A vád szerint a négy fiú és az áldozat az aszódi intézmény egyes csoportjában töltötték a büntetésüket, az akkor még csupán 14 éves R. Mihályt itt pécézte ki elsősorban Á. Róbert, aki később az ügy elsőrendű vádlottja lett. A vád szerint R. Mihály nem követett el semmi különlegeset, amivel felhívta volna magára a figyelmet, csupán első javítóintézeti napján nem a szobatársaival ment zuhanyozni. A vádlottaknál lényegesen gyengébb fizikumú fiút Á. Róbert ezért megütötte. Majd a négy elkövető rendszeresen bántalmazta R. Mihályt naponta akár három-négy alkalommal is. Testszerte, ököllel verték össze, volt, hogy gumikalapáccsal vágták fejbe, hol bakanccsal, hol anélkül rugdalták meg. A rúgások volt, hogy a fejét érték. Volt egy olyan alkalom is, amikor R. Mihályt egy ágyra lökték és ott verték össze, ekkor a fiú el is ájult. A bíró külön kiemelte:

a fiúk azt érezték, bármit megtehetnek R. Mihállyal, heteken keresztül bántalmazták lelkileg és fizikailag is, hatalmaskodtak felette.

2022 márciusában valahogy a négy elkövetőnek sikerült egy mobilt becsempésznie a javítóba. Ezzel készítettek egy videót arról, hogy mit művelnek R. Mihállyal. A videót kedden a bíróság nem mutatta be, azonban tartalmát a bíró ismertette. Az látható rajta, ahogyan a négy fiú üti-veri R. Mihályt, köcsögnek, borsodi kutyának nevezik, letérdepeltetik, majd vigyázzba állítják. Egy ponton Z. Csaba felszólította R. Mihályt, hogy menjen ki, mosakodjon meg, majd azonnal jöjjön vissza. Kikötötték, hogy egészen addig nem mutatkozhat, ameddig be nem gyógyulnak azok a sérülései, amelyeket okoztak neki.

Majd jött a szexuális bántalmazás.

Á. Róbert a videó elkészülte után a szobában kettesben maradt R. Mihállyal. Ekkor azt ígérte neki, hogy ha hajlandó őt kézzel kielégíteni, akkor nem fogják többet bántani. R. Mihály hitt neki, belement, hogy megteszi, de megzavarták őket: Á. Róbert lépteket hallott a folyosón, így leállította áldozatát. Tévedett, nem nevelő érkezett, csak Z. Csaba, aki, miután Á. elmondta neki, hogy mi történt, ugyanezt kezdte követelni R. Mihálytól. Ő viszont ezen ponton már ellenállt, nem törődve a túlerővel.

Z. Csaba az eljárás során végig tagadta, hogy erre kérte volna R. Mihályt, ügyvédje védőbeszédében pedig azt mondta, hogy ha tett is volna ilyet, nem történt meg, vagyis „a szexuális erőszak kísérleti szakban maradt”.   

R. Mihály sérülései egy ponton viszont feltűntek a javítóintézet nevelőinek is és kiemelték az egyes csoportból, később az intézményből is, Debrecenbe került. A fiú nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, viszont a vád szerint megvolt annak a kockázata is, hogy ennél jóval súlyosabb sérüléseket okoznak neki.

A négy fiú közül kettőnek viszont R. Mihály bántalmazásán túl volt más is a rovásán. Á. Róbert telefonján a nyomozók gyerekpornót találtak, H. Gábor harmadrendű vádlott pedig megszökött az aszódi javítóból és belekeveredett egy lopási ügybe. Az ügyészség az egész balhéért Á. Róbertre és Z. Csabára nyolc és fél, H. Gáborra öt és fél, a negyedrendű P. Zsoltra pedig másfél év letöltendő börtönt kért.

A bíróság végül kedden, első fokon

Á. Róbertet nyolc, Z. Csabát négy év két hónap, H. Gábort négy év négy hónap, P. Zsoltot pedig másfél év börtönre ítélte.

A büntetést a fiúk a fiatalkorúak börtönében fogják letölteni. A bíró mindegyiküket bűnösnek találta folytatólagosan, társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében, személyi szabadság megsértésében, valamint P. Zsoltot leszámítva abban is, hogy visszaéltek R. Mihály személyes adataival is, amikor videót készítettek róla. Á. Róbertet és Z. Csabát szexuális erőszak bűntettének kísérletében is bűnösnek találta a bíróság, így mindkettejüket eltiltotta minden olyan hivatástól, ahol 18 éven aluliakkal kerülhetnének kapcsolatba. Á. Róbertnél ennél a döntésnél a telefonján talált gyerekpornó is közrejátszhatott.

Á. Róbertet kilenc, Z. Csabát és H. Gábort öt, P. Zsoltot pedig két évre tiltották el a közügyek gyakorlásától.

Az ítélet ellen Á. Róbert és Z. Csaba teljes fellebbezést jelentettek be, a harmad- és negyedrendű vádlottak viszont elfogadták az ítéletet, utóbbi kettőt az ügyészség is elfogadta, így azok jogerőre emelkedtek.

Az ítélet nem jelenti azt, hogy az első és másodrendű vádlottak azonnal börtönbe is vonulnának. A fiúkat két éve tartják fogva, az első fokú ítélet a fellebbezések miatt nem jogerős az első és a másodrendű vádlottak esetében, és mindketten kérték letartóztatásuk felfüggesztését. Á. Róbert esetében ezt a bíróság nem fogadta el, az ügyészség szerint ha megszüntették volna letartóztatását, fennállt volna a szökés veszélye is, így ő marad börtönben.

Z. Csabát viszont kiengedték a letartóztatásból, így ő visszatérhet az aszódi javítóintézetbe a jogerős ítéletig.  

“Vigyázva bántalmazás a megalázás érdekében”

„Mondja a rendésznek, hogy csak játék volt!” – Z. Csaba a bíróságon elhangzottak szerint ezt mondta R. Mihálynak. R. Mihály azonban egy pont után ha akarta volna, sem tudta volna elrejteni azokat a sérüléseket, amelyeket négy bántalmazója okozott neki. A hátát egy alkalommal úgy verték össze, hogy a nyomszakértő kizárta, hogy ezek a sebek akár munkavédelmi bakancstól, akár kalapácstól származnának. Ökölnyomok voltak.

Azt viszont, hogy R. Mihálynak nem volt nyolc napon túl gyógyuló sérülése, az ügyvédek is fel tudták használni. Állították, hogy egyik vádlottnak sem az volt a szándéka, hogy súlyos sérülést okozzanak neki.

Csupán az, hogy megalázzák áldozatukat.

Ezt támasztotta alá az ügyvédek szerint az az előbb leírt  a videó is, amelyet a becsempészett telefonnal készítettek. Az elkövetők ügyvédei szerint a négy fiú „tudata nem fogta át, hogy társtettességben okozhatnak akár súlyos sérülést is”, sőt, az egyik perbeszédben elhangzott egy ennél még szürreálisabb mondat is:

„a sértettet vigyázva bántalmazták a sértett megalázása érdekében”.

Az ügyet nézve viszont egyetlen kérdésre, nem sikerült sem a bíróságnak, sem a vádlottaknak válaszolniuk: hogy miért bántalmazta a négy fiú R. Mihályt. Volt, aki megpróbálta magyarázni a helyzetet, Z. Csaba ügyvédje perbeszédében azt mondta, a fiú ciklikus magatartászavarral és enyhe retardációval küszködik, ezeket a salgótarjáni gyermekpszichiátrián diagnosztizálták is nála. „Hiperaktív, örökmozgó fiú, az a fajta, aki egész nap pörög, mégsem fárad el soha. Azonban a körülöttük élőket a ezek a magatartászavarok rendre háborítják” – magyarázta az ügyvéd. Ez a magatartászavar pedig a javítóintézetben is meglátszott a fiún, tanulmányi teljesítménye hullámzó volt. Á. Róbert esetében pedig talán az árnyalja a képet, hogy a bíró szerint családi háttere rendezetlen.

Szigorú közeg

Javítóintézetbe nem viccből kerülnek a gyerekek, ehhez valamit el kell követni. Ez egy, csak a bíróság által kiszabható szankció, a Btk. szerint javítóintézeti nevelést akkor rendelheti el legfeljebb négy évre a bíróság, ha „a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges”.

De mi a szükséges? A javítóintézetek általános célja kimondva-kimondatlanul is az, hogy rendet és ezzel együtt egyfajta rendszert vigyenek a hozzájuk kerülő fiatalok életébe, ezen a rendszeren belül pedig megpróbálják a problémás gyerekeket visszarántani, vagy egyáltalán berántani a társadalomba.

Ha az adott gyerek valójában sosem látott maga körül normálisan működő családot, mintát, amelyet követhetne, akkor valódi nevelést először az intézményben kap. Erre a magyar intézményrendszer látszólag egyetlen válasza a szigor, ami érződik az Aszódi Javítóintézet házirendjén is.

Az R. Mihályt ért bántalmazásoknak egyelőre nem csak a miértje ismeretlen de az is, hogy ebben a rendszerben hol kallódott el az a négy fiatal, akik őt bántalmazták. Kallódásuk azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy soha többi ne térhetnének vissza a társadalomba. „Bízom magukban. Tanuljanak ebből. Legyen ez elég. Most Tököl, később Tiszalök, Sátoraljaújhely… Nem való a fiatalkorukat rács mögött tölteni” – zárta a bíró.