szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték államfőnek kormánypártok. Sulyok az elmúlt években nagyon sok interjút adott, melyben körvonalazódott véleménye közéleti kérdésekben is, de a családja története, a jogi oktatás vagy akár a technológia is szóba került. Ezekből válogattunk.

Az Európai Unió Bíróságáról (Infostart, 2023 október)

  • „Az a tétel, hogy az Európai Unió jogának alkalmazási elsőbbsége van, helyes és igaz. Az a kérdés, hogy a tagállami alkotmányokból levezethető minden kérdéssel szemben is elsőbbsége van-e, mert ha ez így van, akkor tulajdonképpen egy birodalomban élünk, és nem abban az Európai Unióban, amelyet az alapszerződések jogi szempontból meghatároznak. Az alapszerződések alapján ezt a helyzetet csak úgy tudjuk értelmezni, hogy nincs minden esetben elsőbbsége a tagállami alkotmányokkal szemben az uniós jognak. Az esetek kilencvenegynéhány százalékában elsőbbsége van, de van néhány eset, amikor nincs.”

Az Alkotmánybíróság és a politika kapcsolatáról

  • „Unikális helyzet Európában, hogy egy pártszövetség ad alkotmányozó hatalmat. Ilyen sehol nincs Európában, ezért is nem értik alapvetően a magyar helyzetet. Ezt Nyugat-Európában sokan a demokrácia sérelmének tartják. Ezt én sosem értettem, mivel hogyan lehet ez a demokrácia sérelme, amikor a demokratikus szabályok alapján így döntöttek a választók. Egyetlen alkotmánybíróság sem tagadhatja le azt, hogy a politikával van kapcsolata, mert mindenütt Európában vagy bárhol a világon, ahol van alkotmánybíróság, az alkotmánybírókat valamiféle politikai szervezet választja vagy nevezi ki. Ahogy valakit megválasztottak alkotmánybírónak, onnantól fogva viszont zéró kapcsolata lehet a politikával, politikai jellegű nyilatkozatot sem tehet, az alkotmánybírósági törvény igen szigorú, azt mondja, hogy az alkotmánybíró politikai tevékenységet nem folytathat. Ezt mi mindig úgy értelmeztük, hogy semmilyen politikai megnyilvánulást sem tehet egy alkotmánybíró, nem mehet el politikai rendezvényre, tehát minden szempontból a politikán kívülállónak kell lenni.

Az oktatásról és a jogi tanulmányokról (Arsboni 2018. február)

  • „Az egyetemi éveim nagyon szép időszakként élnek az emlékezetemben. Népköztársasági ösztöndíjas voltam, amihez akkor nagyon jó bizonyítvány kellett. Emellett a tanulmányaimat is magamnak kellett finanszíroznom, de mindezektől függetlenül jutott időm szórakozásra. Azt látom, hogy nem könnyű manapság joghallgatónak lenni, az egyetemek súlyos követelményrendszert állítottak fel."
  • „Nem tartom optimális megoldásnak, hogy a hallgatóknak tételes jogot tanítsanak, hiszen megfelelő adatbázisok állnak rendelkezésre mindennapi használatra. A jogászoknak a dogmatikát, a tudomány alapvető szabályait, fogalmait kell megismerniük, valamint tudniuk kell analizálni és szintetizálni, ezt a kettőt összekapcsolni, és végül, de nem utolsósorban meg kell tanulniuk beszélni. A többi a joggyakorlat során kialakul."

A kritikákról (Index 2021. március)

  • „Akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít. A politikai kritikával viszont nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika."

A jogállamiságról és a bírák függetlenségéről (Hír Tv, 2002 június)

  • „A jogállamisági eljárás egy politikai eljárás és folyamatban van, emiatt nem kívánnék nyilatkozni róla. Magyarország jogállam és jogállamisága olyan helyzet, amit az alaptörvény véd, védelmének legfőbb szerve pedig az alkotmánybíróság. A szomszédos államokkal szemben, ahol több száz jogerős ítéletet semmisít meg az alkotmánybíróság, Magyarországon évente 30 egynéhány ilyen van, ami azt mutatja, hogy a magyar bírói rendszer alkotmányosan működik.

Édesapja történetéről (Krónika online 2023 augusztus)

  • „1946-ban édesapámat távollétében halálra ítélte a népbíróság. Tíz évig bujkált Magyarországon papírok nélkül, hogy elkerülje a bitófát. (…) Szerencséje volt, hogy idejében elmenekülhetett. Kivégzését úgy úszta meg, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált papírok nélkül. Ez idő alatt testvéreim ki sem ejthették szájukon azt a szót, hogy apuka. Én 1956-ban születtem, és addigra már elkészültek apám papírjai.

A KESMA bővítéséről (Magyar Nemzet, 2020 június)

  • „Egy ilyen fúzió nem feltétlenül a sokszínűség korlátozása irányába hat. Láttunk már sok példát arra, hogy ha egy-egy médiaszolgáltató más tulajdonoshoz került, akkor más tartalmakat is megjelentetett, de ez már nem jogi kérdés. Hitvitákban pedig alkotmánybíróként nem tudok és nem is kívánok részt venni”.

Mindennapi kenyérről (Fontes Iuris magazin, 2018)

  • „Az Alkotmánybíróságnak az a feladata, hogy az Alaptörvény ne csak egy írott malaszt legyen, hanem mindennapi kenyérré váljon az emberek kezében.”
  • „Az alkotmányozó bölcs döntése, hogy az Alaptörvény őrzését egy kollektív testületre bízta. A kollektív bölcsesség létező jelenség, csak kellő türelmet kell gyakorolni hozzá.”

Az új technológiákról (Economx konferencia, 2022. május.)

  • „A technológia és annak fejlődése elválaszthatatlan az embertől és az emberiségtől. Az említett vívmányok mindig is újdonságot és kihívást, de lehetőséget is jelentenek. (...) Így történt ez az elektromos árammal, a repüléssel vagy a mobiltelefonokkal is, amelyek jelentősen leegyszerűsítették az életünket, mostanra viszont ezek már jóval többet jelentenek, mint a felfedezésüket.”