Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Most még csak 90 millió forint a Fidesz által "guruló dollárok" botrányként keretezett kampányfinanszírozási ügyben az ellenzéki pártokra egyenként kirótt pénzbüntetés összege, de azt a kedden közzétett ÁSZ-jelentés is jelzi: újabb, egyenként 450 milliós bírságok is várhatók még. Ez a legrosszabbkor jön az ellenzéknek a duplaválasztás kampánya előtt.

Ami Fidesz kampányait segítő CÖF-nél és a Megafonnál „véleménynyilvánítás”, azért az ellenzéki pártokat százmilliókra bünteti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – ezt nem is titkolja az állami szervezet kedden reggel nyilvánosságra hozott végleges, 267 oldalas részjelentése. Eszerint

az ÁSZ megállapította, jogsértő volt a 2022-es parlamenti választás kampányában az ellenzéki összefogás hat pártjánál, “tiltott párttámogatás” történt, ezért a pártokat együttesen mintegy 523 millió forintos pénzbírsággal sújtotta, a döntés ellen fellebbezni nem lehet.

Az ÁSZ-jelentés fő állítása nem újdonság, hiszen azt a Fidesz és a kormányzat a “guruló dollárok” politikai üzenetével 2022 nyara óta készíti elő, ehhez később a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat hibáktól, feltételezésektől és paranoiától hemzsegő jelentései csatlakoztak, most pedig megérkezett az ezt kimondó és szankcionáló számvevőszéki anyag.

A friss titkosszolgálati jelentés egy paranoia-gyűjtemény: szinte mindenki a választás befolyásolását akarta elérni, már 2014-ben is

Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió "gyanús" utalást.

A részjelentés megállapítja, hogy a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Jobbik és a Momentum “a választási kampányban (...) a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében”.

Méghozzá az ÁSZ szerint főként azzal, hogy a Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) is pénzt költött a kampányra, nem is keveset, ez pedig a közös kampányhoz nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak minősül, amelyet a hat párt a kampányelszámolásaikban nem vett figyelembe.

Az ÁSZ szerint a hat párt és az MMM együtt 193,3 millió forinttal többet költött a választási kampányra a törvényileg engedélyezett összegnél. Emellett a számvevőszéki vizsgálat a DK-nál még külön 213 ezer forintnyi, az MSZP-nél 4 millió forintnyi, a Jobbiknál pedig 58 ezer forintnyi szabálytalanságot is feltárt.

Bár az ÁSZ által tiltottnak minősített kampánytámogatás csak 261,26 millió forint volt, ennek visszafizetése és a mellé ugyanekkora összegben kirótt ÁSZ-büntetés összesen mintegy 523 milliós pénzelvonást jelent a pártoknak.

Már ez sem jön jól a június 9-i összevont európai parlamenti és önkormányzati választásokra készülő ellenzéknek, ám a java még hátravan. Az ÁSZ-anyag ugyanis csak részjelentés, amelyben jelzik is, hogy az MMM kampánykiadásaiból további 1,4 milliárd forint összeg felhasználását és jogszerűségét jelenleg is vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az összegeket Móricka-rajz szerű jéghegy-illusztrációval igyekszik láttatni a jelentés:

Állami Számvevőszék

Ha pedig a NAV-vizsgálat nyomán majd az ÁSZ végleges jelentése ezt az összeget is tiltott kampánytámogatásként azonosítja, akkor ezt is hatfelé osztják és az ugyanekkora összegű büntetés megfizetése mellett visszafizettetik – ez pártonként a mostani mintegy 90 milliós összeghez képest nagyságrenddel nagyobb, mintegy 450 milliós újabb pénzelvonást jelenthet.

A jelentés érdekessége, hogy a 22. oldalon az ÁSZ megállapítja a választási eljárásról szóló törvényt citálva, hogy az „nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint csak a pártok tevékenysége minősülhet kampánytevékenységnek, továbbá annak iránya is irreleváns, a vonatkozó joggyakorlat szerint a negatív kampányt is kampánynak kell tekinteni.”

Csakhogy ezzel az ÁSZ nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy a Megafon és a CÖF is kampánytevékenységet folytathatott, vagyis a Fidesz mellett kampányolt, amikor a kormánypárt ellenfeleit emlegette negatív kampányelemeiben. Emiatt mégsem indított vizsgálatot az ÁSZ, és a jelentésben magyarázatot is adnak rá, azért, mert

alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ebből következően pedig a választási kampányban kampánytevékenységet folytató jogi személy még nem feltétlen valósít meg egyidejűleg tiltott párttámogatást is.”

Nyolcmilliárdnyi támogatást kaptak eddig a Fidesznek kampányoló "civilek" úgy, hogy nem tudni, kitől van a pénz

Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki - írja a 24.hu. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.

Hogy ugyanez a logika miért nem illik a Márki-Zay-féle MMM-re, amely maga sem pártként, hanem kampánytevékenységet folytató jogi személyként vett részt a 2022-es kampányban, azt az ÁSZ azzal indokolta, hogy Márki-Zay Péter, az MMM vezetőjeként a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje is volt egyben. Mint írták:

így az MMM kampánytevékenység finanszírozására irányuló tevékenysége nem választható el a Márki-Zay Péter vezette lista népszerűsítésétől és az azt alkotó pártok kampányfinanszírozásától.”

Az ÁSZ gondolatmenete logikusnak tűnik, mégsem több puszta „okoskodásnál”, legalábbis fentieket egy jogszabály sem mondja ki. Ez alapján úgy tűnik, az ÁSZ túllépett saját hatáskörén, és mintha jogalkotói szerepbe lépett volna. Ez a szereptévesztés-gyanú merül fel egy másik pontnál, az illegálisnak mondott kampánypénz összegének elosztásánál is.

Azzal, hogy az ÁSZ hat egyenlő részre bontaná a büntetést, saját maga korábbi állításának mond ellent. A mostani véglegest megelőző, tavaly nyári jelentéstervezetben ugyanis elismerték, hogy a közös kampányra költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vevő hat pártra.

Ez pedig alapvető probléma a büntetés kiszabásánál is, hiszen a tavalyi jelentéstervezetben még azt írták: mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.

Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak - állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok" politikai vádját.

A jelentés tartalmazza mind a hat ellenőrzött párt reakcióját is a nekik előzetesen megküldött jelentés-tervezetre. Ezek alapján mind a hat párt vitatta az ÁSZ megállapításait – más kérdés, hogy ennek gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a számvevőszék megállapításai ellen fellebbezési lehetőség nincs, legfeljebb bíróságon lehet megtámadni a pénzelvonást magát.

Arra lényegében minden párt utalt észrevételeiben, ami az az egész kampányfinanszírozási ügyet kezdettől kérdésessé tette, nevezetesen, hogy az Márki-Zay-féle MMM mennyire tekinthető jogi személynek, mi számít közös kampánynak vele, továbbá elfogadtak-e egyáltalán a kampányban az MMM-től nem vagyoni hozzájárulást.

A Jobbik például észrevételében felszólította az ÁSZ-t, hogy “szíveskedjék további vizsgálatai során visszahelyezkedni a jogállami keretek közé”. Az MSZP azt kifogásolta, hogy egyes kiadásainál az ÁSZ megállapítása, miszerint azok a 2022-es választási kampánnyal függtek össze, “még a valószínűsítés szintjét sem érték el.” Az LMP arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a pártok, hanem éppen az ÁSZ “azon jogértelmezése bontja meg a választási versengésbeli esélyegyenlőséget”, amely nem tekinti kampánytevékenységnek a Megafon vagy a CÖF tevékenységét.