Tíz újabb, részben a választás szabályait érintő reformjavaslatot terjeszt elő a Mi Hazánk – jelentette be hétfőn Novák Előd, a párt politikusa alig két héttel azután, hogy két fontosat már benyújtottak. Az egyik egy konkrét törvényjavaslat volt az önkormányzati választások fővárost érintő szabályainak átírására, a másik pedig egy határozati javaslat, amely felszólítja a kormányt, hogy változtasson, arányosítson az országgyűlési választás mandátumszámítási módján.

Fodor Gábor szerint nem a Fidesz „megrendelésére" ötletelt arról, amiből a Mi Hazánk írt törvényt, amit a Fidesz is támogatna

Fodor Gábor szerint alaptalan „összeesküvés-elmélet", hogy a Fidesz megrendelésére fogalmazta volna meg a választási szabályokat átíró javaslatát. Az ötlete alapján a Mi Hazánk által benyújtott törvénymódosító mindenesetre a kormánypártoknak is kedvezne, a Karácsony Gergelyt támogató ellenzék viszont rosszul járna vele.

Ezeket fejelné meg most újabb javaslatokkal a Mi Hazánk – derül ki a 444.hu-nak a Novák sajtótájékoztatójáról szóló beszámolójából. E szerint a párt sikeresnek ítéli a fenti két, már benyújtott javaslatát – bár még egyikről sem szavazott az Országgyűlés, csak a vitájukat kezdte meg –, ezért folytatnák a sort. A mostani javaslatok – köztük olyanok, amelyeket hat éve még jobbikosként vetett fel a most mi hazánkos Dúró Dóra – többek között érintenék

• a szavazati jog írni-olvasni tudáshoz kötését
• a mentelmi jog eltörlését,
• a kötelező miniszterelnök-jelölti vitát és
• a médiaegyensúly javítását.

Novák közlése szerint elsőként a választójog írni-olvasni tudásához kötését javasolják. A 444.hu tudósítása szerint ennek Novák egy kisebb cigányozással – mondván, a cigányok között a jelenség kiemelkedően magas – etnikai körítést is adott, bár később tagadta, hogy a javaslat bármely etnikum ellen irányulna. Javasolják továbbá a parlamenti képviselők visszahívhatósága mellett a mentelmi jog eltörlését is – ez is régi, még a jobbikos időszakból származó követelés.

Ahogy arról az egykori jobbikos EP-képviselő – kémkedésért elítélt, elfogatóparanccsal körözött, jelenleg Oroszországban tartózkodó – Kovács Béla kapcsán a hvg.hu is írt már, a mentelmi jog eltörlése politikai szlogenként szimpatikus lehet, de a gyakorlatban a jogállamiság alapjait is aláásná. Polt Péter legfőbb ügyész (aki doktori disszertációját erről a témáról írta) tanulmánya szerint „a mentelmi jog (…) célja a Parlament független és szabad működésének biztosítása”.

Ami pedig a műveltségi cenzushoz – jelen esetben az írni-olvasni tudáshoz – kötött szavazati jogot illeti, ez sem új javaslata a Mi Hazánknak. Még jobbikosként, de Dúró Dóra 2017-ben bedobta már az ötletet, ami akkor úgy hangzott, hogy a választójogot alapfokú iskolai végzettséghez, a nyolc általános elvégzéséhez kellene kötni. Az indok akkor is ugyanaz az volt: a szavazatvásárlás gyakorlatát lehetne ezzel visszaszorítani, mivel általában az alacsony iskolázottságúak voksait veszik meg.

(Nyitóképünk illusztráció)