Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülése után újságírói kérdésre elismerte, hogy Petro Porosenko volt ukrán elnök Orbán Viktorral találkozott volna, ha kiengedik Ukrajnából, amit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azért akadályozott meg, mert szerintük egy ilyen egyeztetés az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen.

A külügyminiszter szerint “a miniszterelnök úr minden hivatalban lévő meg hivatalban volt kollégáját szokta fogadni, hogy ha ilyen megkeresés érkezik”, ennek nem akartak gátat szabni most sem, azt pedig, hogy “az ukránok milyen belpolitikai leszámolási műveletekben vannak, az meg nem a mi dolgunk, nem is vagyunk kíváncsiak rá, nem akarunk vele foglalkozni”.

Hasonló értelmezést már hallhattunk, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szombaton az SZBU közleményére reagálva azt írta: “Magyarország nem kíván asszisztálni Zelenszkij elnök belső politikai leszámolásaihoz!”

Szijjártó Pétert a hvg.hu arról kérdezte, milyen üzenetet akart közvetíteni a magyar kormány azzal, hogy Orbán Viktor Petro Porosenkóval hajlandó találkozni, de a hivatalban lévő elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel már nem. A külügyminiszter szerint szó sincs arról, hogy “miniszterelnök úr ne lenne hajlandó találkozni Ukrajna elnökével, de hogyha két hivatalban lévő magas rangú politikus, hazáik első számú vezetői találkoznak egymással, akkor azt a találkozót elő kell készíteni, és ennek a találkozónak kell, hogy legyen jelentősége, kell, hogy legyen eredménye, kell, hogy legyen mondanivalója”. Szijjártó, mint mondta, attól tart, “hogyha ma találkozna mindenfajta előkészítés nélkül a magyar miniszterelnök az ukrán elnökkel, annak a találkozónak nem lenne eredménye”.

“Egész egyszerűen azért nem lenne eredménye, mert azok az ukrán döntések, az az ukrán magatartás, amelyet az elmúlt időszakban látunk, az nem abba az irányba mutat, hogy egy ilyen találkozón megnyugtató eredmény született. Tehát mi szívesen állunk természetesen a magas szintű magyar-ukrán párbeszéd előtt, amennyiben az megfelelő módon elő van készítve” – tette hozzá a külügyminiszter.

Elmondta azt is, hogy rajta nem múlik, “én állok a rendelkezésre”, erre példákat is hozott. “Itt volt egy megkeresés arra nézvést, hogy fogadjam a miniszterelnök-helyettes telefonhívását. Pénteken mondtam, nagyon szívesen. Lemondták. Volt arról szó, hogy fogadjam az ukrán elnöki hivatal vezetőjét, ezekben a napokban, mondtam, nagyon szívesen. Lemondták. Tehát a helyzet az, hogy nem lehet belemenni az első számú vezetők találkozójába mindenfajta előkészítés nélkül, és az előkészítésre adott esetben lehetőséget biztosító találkozók folyamatos lemondásával. Az teljesen más, ha egy volt, már hivatalban nem lévő ember találkozik egy hivatalban lévő emberrel, mert annak a következményei nyilván, vagy eredményei nem mérhetők ahhoz, hogyha két hivatalban lévő találkozik. Tehát nyitottak vagyunk a magas szintű konzultációra, megfelelő szinteken, megfelelő előkészítéssel, de ezt nem látjuk” – mondta.

Szijjártó a meghallgatás elején felmondta szinte az összes aktuális kormányzati kommunikációs panelt. Azt mondta, hogy az országot érintő három legfőbb biztonsági kihívás sorrendben az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet, és a migráció. Az ukrajnai háború kapcsán a nyugati országok stratégiájának újragondolására szólított fel, és nem mulasztotta el megemlíteni az ukrán nyelvtörvényt. Az izraeli-palesztin konfliktusban elismételte a magyar kormány Izrael-párti álláspontját, és hozzátette, hogy az európai biztonság szempontjából kulcsfontosságú Egyiptom stabilitását fenn kell tartani, a túszokat pedig minél hamarabb szabadon kell bocsátani.

Elmondta, hogy a Hamász által elrabolt öt, magyar állampolgárságú személy közül hármat már elengedtek, egy fogságban lévő férfiről biztos tudásuk van, egy másikról pedig remélik, hogy fogságban van, de hivatalosan csak arról van információjuk, hogy eltűnt. A migrációnak Szijjártó szerint a kiváltó oka és következménye a terrorizmus, valamint elhangzott, hogy “továbbra is ellenállunk azon brüsszeli nyomásnak, amely arra irányul, hogy valamifajta kvóták szerint Európában kerüljenek szétosztásra illegális migránsok”.

Kővel dobált Mad Max határőrdzsipet néztünk, Pintér Sándortól kértünk fuvart a V4-es miniszterek Nagy Határmegtekintésén

A V4-elnök csehek Szegedre hívták megbeszélni a belügyminisztereiket, sőt, az osztrák és német kollégáikat is. A téma a migráció, Schengen életben tartása volt, és mivel a tájékoztatót a csehek szervezték, ízelítőt kaphattunk abból, milyen az, ha a politikusok nem úgy állnak hozzá az újságírókhoz, mint a magyar kormány. Riport a határról.

A külügyminiszter a bizottság tagjainak kérdésére előadta, hogy Európa, és így Magyarország is, keleti beszállítókra van utalva az iparában, ez ténykérdés, ennek megfelelően ő nem lát semmi gondot abban, hogy Magyarországra kínai akkumulátorgyárak települnek. Azt mondta, hogy ha elektromos autókat akarunk a jövőben építeni, ahhoz elengedhetetlenül szükség lesz akkumulátorokra, tőle pedig személyesen kérték német vállalatvezetők, hogy Magyarország építsen minél több akkumulátorgyárat, mert nagy lesz rá a kereslet.

A Jobbik képviselője arról beszélt, hogy pártja sem gazdag, sem szegény migránsokat nem szeretne Magyarországon látni, értve ezalatt a Rogán-féle letelepedési kötvényprogram kedvezményezettjeit és a kormány által betelepített vendégmunkásokat. Szijjártó szerint a vendégmunkások összemosása a migránsokkal “túlmegy a józanság határán”, előbbiek nem törnek be illegálisan az országba, a munkáltatóknak nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelniük, és végső soron a magyar gazdaság versenyképességéről van szó, ami a magyar munkavállalók érdeke.

Szintén a Jobbik kérdésére elismételte, hogy felhozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternél az 1956-os forradalmárokat gyalázó orosz tankönyv ügyét, amivel ő elintézettnek látja a dolgot, nem hiszi, hogy a magyarországi orosz nagykövettel is beszélnie kéne, ha egyszer már beszélt a főnökével.

Az 1956-os Budapesten fasisztákat szerepeltető tankönyv felügyelője gyakorlott történelemhamisító

Kommunistaként indult, de ma már konzervatív nacionalistaként a hagyományos keresztény értékeket védelmezi Vlagyimir Megyinszkij, aki felügyelte azt az orosz középiskolai történelem tankönyvet, amely szerint 1956-ban Budapesten radikális és fasiszta csoportok robbantottak ki felkelést, és gyilkolták a törvényes rend híveit.

A V4-es együttműködés kapcsán kiemelte, hogy a nap folyamán találkozik a (leköszönő) lengyel külügyminiszterrel, és elárulta, hogy Robert Fico újonnan megválasztott szlovák miniszterelnök januárban Budapestre látogat, találkozik Orbán Viktorral, és kötni fognak egy, a határon átnyúló infrastruktúráról szóló megállapodást, hasonlóat ahhoz, amelyet 2014-ben kötöttek. Szijjártó elismerte, hogy Szlovákiával vannak ellentéteink a nemzeti kisebbségek kérdésében, de ezek kinyitását csak akkor javasolja, ha megoldást is tudunk kínálni.

Volt az az érdek, amiért Orbán és Fico kutya-macska barátságából együttműködés lett

Szőnyeg alá söpörte a szlovákiai magyar kisebbséget érintő összes problémát Orbán Viktor, csak azért, hogy nacionalista elvbarátja támogatását megszerezze az európai színtéren.

Ukrajna vonatkozásában leszögezte, hogy “a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől még nagyon messze vagyunk”. Korábban a magyar kormány Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban megengedőbb volt, úgy tűnik azonban, hogy mostanra már elvi szinten sem támogatják a tárgyalások megkezdését, erre enged következtetni a miniszterelnök legutóbbi péntek reggeli rádióinterjúja és Kovács Zoltán fentebb már idézett bejegyzése is, amiben azt írta a Porosenko-ügy kapcsán, hogy „ezek a politikai leszámolások is mutatják, hogy Ukrajna ma még nem áll készen az európai uniós tagságra!”.