Egyelőre szerény eredményt tud felmutatni az Üdv itthon! köszöntéssel és a 800 éves somogyvámosi romtemplom képével nyitó Hazaváró portál. A magyar mellett angol nyelven is elérhető kormányzati honlap tavaly november 17-én indult “a külföldről hazatérést támogató közigazgatási szolgáltatáscsomag részeként”, és kifejezett

célja, hogy a külföldön élő/dolgozó több százezer magyarból minél többeket hazacsábítson.

Egy ilyen programmal, ha sikeres lenne, akkor is legfeljebb a népességfogyás ütemének csökkentését tűzhetné ki reális célként a kormányzat, hiszen a KSH adatai szerint sokkal több a kivándorló, mint a visszavándorló magyar. Az utóbbi években évi 20-33 ezren mentek el és a legjobb, 2022-es évben is csak 24 ezren jöttek vissza. Íme az utóbbi évek statisztikája:

A külföldre költözők legkedveltebb célországai Németország, Ausztria és Nagy-Britannia, becslések szerint csak ezekben az országokban 400 ezer magyar él. A Hazaváró portál célja főleg az ő hazacsalogatásuk, de ennek eredménye egyelőre alig látható. Ez szűrhető le az adatokból, amelyeket Ujhelyi István európai parlamenti képviselő kért ki a Miniszterelnökségtől.

Az ellenzéki EP-s politikus közérdekű adatigénylésére Gulyás Gergely tárcája válaszolt, és elküldte a november 17-i indulástól a december végéig eltelt 6 hét számadatait. Eszerint a Hazaváró portált 55 országból közel 60 ezer érdeklődő kereste fel, vagyis ennyien látogatták meg az oldalt. A látogatók lakhelye szerinti toplista:

• az Amerikai Egyesült Államokból több mint 7 ezren,
• az Egyesült Királyságból 6 ezren,
• Németországból közel 4 ezren látogatták meg a honlapot.

Ám a honlapra tévedt hazatelepülni vágyó messze van attól, hogy ügyeit el is intézhesse. A portálon ugyanis nem lehet semmilyen hatósági ügyet közvetlenül, elektronikusan elintézni. Érdekes módon ez nem volt cél a kormány részéről 2023-ban egy milliárdos összegből indított projektnél, pedig az e-ügyintézést a Digitális Állampolgárság Programban erősen fejlesztik.

A Hazaváró portál nem több egy, a hazatelepülést népszerűsítő, az ügyintézésről tájékoztató információs honlapnál, igaz, annak részletes. Viszont valódi ügyintézéshez legfeljebb időpontot lehet rajta keresztül foglalni a személyes megjelenésre valamelyik kijelölt kormányablakba – Magyarországon. De már ehhez is külön regisztrálni kell. A Miniszterelnökség közlése szerint

a mintegy 60 ezer érdeklődőből végül mindössze 300 regisztrált a Hazaváró portálon.

Százmilliókból segít a kormány hazajönni azoknak, akik épp itthon vannak

Az országban 27 helyen nyílnak Hazaváró Irodák, és indul egy telefonos helpdeskkel is támogatott hazacsábító információs portál is, amely egy 15 éve létező lengyel mintát követve segíti majd tanácsokkal az át- és visszatelepülni vágyó magyarokat. A program főleg meglévő infrastruktúrát használ, nem túl innovatív, egyelőre úgy tűnik, nem is nyújt egyedi szolgáltatásokat, ráadásul mindennek ellenére még csak nem is olcsó.

A regisztráció után lehet tehát időpontot foglalni a tényleges ügyintézéshez a kijelölt kormányablak dedikált ügyfélszolgálati helyein, ahol már egyszerűsített, “egyablakos ügyintézést” kínálnak a hazatéréssel kapcsolatos hivatalos ügyekben. Például okiratokkal, nyugdíjfolyósítással, vállalkozás indításával, lakcímkártya ügyintézéssel összefüggőben.

Vagyis a kormány ahelyett, hogy a jelentős számú magyar diaszpórát felmutató országok magyar nagykövetségein nyitott volna Hazaváró Irodákat, itthon tette ugyanezt. Pedig aki Bajára vagy Kaposvárra megy ügyintézni, az már itthon van, vagyis neki már haza kellett jönni, hogy segítséget kapjon a hazatéréshez. Akárhogy is, az ország 27 pontján van Hazaváró Pont:

A Miniszterelnökség szerint a Hazaváró Pontokra a honlapon regisztrált 300 embernek is csak egy része jutott el, hiszen végül “250 személy vonatkozásában történt ügyintézés”, ráadásul ez már frissebb, január közepi állapotot tükröz. Hozzátették: “az elindított és nagyrészt lezárt eljárások száma meghaladja az ezret”. Ez úgy jöhet ki, hogy egy személy több ügyet is indíthat.

Mivel a honlap szerint az ideiglenesen vagy letelepedési céllal érkező külföldieknek is segítenek, Ujhelyi rákérdezett arra, hány külföldi kapott így segítséget. A tárca szerint “a családegyesítés elősegítése érdekében” támogatják a hazatérő magyarok külföldi családtagjainak magyarországi ügyintézését is, de “a külföldi állampolgárokhoz kapcsolódó ügyintézés elenyésző”.

Virtuális határnyitás: Semjén Zsolt egyesíti a világ magyarságát és egy részüket haza is várja

Két bejelentést is tett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezleten: indul a határon túli magyarok új honlapja, ahol mindenki "virtuális magyar" lehet, és beindul a Hazaváró Program is, ahol ezeknek a virtuális magyaroknak egy részét fizikailag is hazavárják.

Ujhelyi kíváncsi volt a portál költségvetésére, és arra is, hányan dolgoznak ezen. A tárca szerint a Hazaváró Szolgáltatással kapcsolatos “szakmai és koordinációs feladatokat, beleértve a honlap szerkesztését három, a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselő végzi”. Valóban, a tárcának amúgy tényleg van külön Diaszpóra Koordinációs Főosztálya.

Ami a költségeket illeti, arról pedig korábban a hvg.hu beszámolt. Megírtuk, hogy a projektről már a 2022. november 16-i ülésén döntött informálisan a kormány, majd tavaly február 20-án jelent meg “a diaszpóra magyarsággal történő kapcsolattartást támogató intézmények fejlesztéséről” című 1039/2023-as kormányhatározat, amely már pontos forrást is rendelt a célhoz:

• 2023-ban 1 142 685 200 forintot
• 2024-ben 103 061 800 forintot

A fenti büdzsé java a portál kialakítására mehetett el, mivel a tavalyi 1,14 milliárdból “kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra” 690 millió forintot szántak és a kormányablakok átmatricázása aligha került sokba. “Kormányzati kommunikációra” 452 milliót költhettek, ami reklámköltség lehetett. Az idei 103 millió pedig az éves üzemeltetési költség lehet.

Így csábít vissza az állami hazaváró portál: migránsok és terror Nyugaton, alacsony rezsi, CSOK és erős nemzeti identitás itthon

Az ellenzéknek is feltűnt, amit a hvg.hu írt a kormány legújabb „hazaváró" programjáról: kevéssé átgondolt, nem nyújt sokat, viszont drága. A kormányzat mégis bízik a sikerben, és azzal igyekszik hazacsábítani a külföldön élő magyarokat, hogy Nyugaton minden rossz, itthon meg éppen fordítva.

A Miniszterelnökségtől kapott válaszokkal Ujhelyi István nem teljesen elégedett. Ahogy a hvg.hu-nak mondta, “a kormány a lehető legkisebb transzparencia mellett működteti az ehhez hasonló, közpénzt használó programokat, ezért nem lepett meg, hogy továbbra sem látjuk tisztán, milyen részletes kiadások mellett működik a projekt”.

Annak viszont örül Ujhelyi, hogy az általa “tíz évvel ezelőtt meghirdetett Hazaváró Programnak lett valamilyen részbeni, kormányzati leképeződése, hacsak a névben is.” A politikus ugyanis már 2014-ben sürgette “a gazdasági menekültek és a Skype-nagyszülők” támogatását, a külföldön élők hazatelepülésének segítését, hogy esélyt kapjanak itthon az újrakezdésre.

Ujhelyi István európai parlamenti képviselő

Veres Viktor

Ujhelyi ma is úgy látja, hogy “a Magyarországról kivándorló és máshol gyökeret eresztő, családot alapító sokezernyi, tehetséges magyar fiatal egyfajta modernkorni Trianont jelentenek a közös hazánknak, éppen ezért hiteles és tisztességes kormányzással, célzott és tudatos programokkal meg kell tudni változtatni ezt a negatív folyamatot”. Hozzátette azonban:

a Fidesz-kormánynak erre több mint tíz évnyi korlátlan lehetősége és eszköztára volt: látjuk mire jutottak vele."

A kormány próbálkozott már ilyennel: a “Gyere haza, fiatal!” az Egyesült Királyságban élő fiatalokhoz szólt. Ám – szemben a csak tájékoztató/adminisztratív Hazaváróval – anyagi támogatást is nyújtott az áttelepüléshez és az itthoni elhelyezkedéshez. A “Gyere haza, fiatal!” 2016-ban, mérsékelt sikerek után megszűnt: 100 millió forintból 105 fiatalt hoztak haza.

A Hazaváró Portálnál amúgy minta volt a lengyel kormány honlapja, ami már 2008 óta működik. A powroty.gov.pl neve is az, hogy “visszatérés” és tanácsokkal, ügyintézéssel segít “az országba visszatérni szándékozóknak”. Ez az elsők között indult, de sok országban van hasonló – a kormány állítólag 36 ország hasonló szolgáltatását tanulmányozta.