Elismerte az M1-nek adott interjújában Lánczi Tamás, hogy Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek vezetésére felkérték, nem hatóság, nem fognak nyomozásokat végezni, szankciókat pedig nem alkalmazhatnak. Lánczi azt mondta, feladatuk alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, legfontosabb eszközüknek pedig a nyilvánosságot tartja.

A szuverenitásvédelminek nevezett törvényt december közepén fogadta el az Országgyűlés fideszes többsége. Az ország szuverenitásának védelme hónapok óta a kormány vezértémája. A hivatal a törvény szerint ki fog dolgozni egy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant”, majd ennek alapján már vizsgálat alá vonhat szervezeteket, állami és önkormányzati szerveket, tőlük pedig adatokat kérhet be. Velük szemben azonban nem tehet mást, minthogy nyilvánosságra hozza éves jelentésében azokat az információkat, amelyekhez hozzájutott. A nyilvánosságra hozott információk alapján pedig már vagy a hatóságok, vagy a parlament feladata lesz eljárni a törvény szerint.

Lánczi az M1 műsorvezetőjének alákérdezésére felidézte a 2022-es kampányt, ahol az ellenzék külföldről kapott pénzekből is kampányolt. Azt mondta, ismét kampányidőszak elején vagyunk, így a Szuverenitásvédelmi Hivatal elsődleges feladatának tartja, hogy „a választás tisztasága felett őrködjön”. Majd picit korrigálta saját magát is: „az én hivatalom a külföldi befolyásolási kísérletek megakadályozására irányul”.

A műsorvezető azt is szerette volna megtudni, hogy vajon kell-e Magyarországot olyan szervektől is védeni, mint az Európai Bizottság, vagy akár az Európai Parlament, ha azok „túlterjeszkednének” hatáskörükön. Lánczi azt mondta, hogy

„ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál túlterjeszkedni, csorbítani Magyarország szuverenitását, a vizsgálat tárgya lehet”.

Majd itt is gyorsan korrigált és megjegyezte, hogy Magyarország uniós tagország, így bizonyos jogköröket közösen gyakorol más országokkal, így szerinte lesznek olyan „súrlódások”, amelyek „nem tartoznak a Hivatal vizsgálati körébe”.

A Szuverenitásvédelmi Hatóság február elején áll fel, és rögtön olyan hatásköröket kap, amellyel kellemetlenné tehetik akár civil szervezetek, akár újságok életét is. Más állami szervektől kérhetnek az adott szervezetekről tájékoztatást, betekinthetnek dokumentumokba. Végül jelentést készítenek, amely megfélemlítő jellegű lehet, a jelentéssel szemben pedig fellebbezni nem lehet.

Orbánét közelítő fizetés, de sok lemondás is vár Lánczi Tamásra a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként

Kétmilliós közmédiás fizetését cseréli bő ötmilliósra Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, amely posztra ráadásul korlátlanul újra kinevezhető. Viszont nem vezethet többé műsort az M1-en, és Habony Árpádnak is más cégvezetőt kell találnia londoni vállalkozásához. Arról pedig, hogy mit várhatunk az új hivataltól, Lánczi korábbi nyilatkozataiból, erős mondataiból próbáltunk képet kapni.